Tömegesen jelentkeznek amerikai egyetemekre a külföldi diákok

Soha nem tanult még ennyi külföldi hallgató az Egyesült Államokban: hat százalékkal többen felvételiztek egyetemre...

  • Eduline

Soha nem tanult még ennyi külföldi hallgató az Egyesült Államokban: hat százalékkal többen felvételiztek egyetemre más országokból, mint egy évvel korábban – ferül ki az amerikai nemzetközi oktatási intézet (IIE) friss adataiból. Leggyorsabban a kínai diákok száma nő: egy év alatt 23 százalékkal ugrott meg az arányuk az amerikai egyetemeken.

Tavaly összesen 765 ezer külföldi hallgató tanult az egyesült államokbeli felsőoktatási intézményekben: a legtöbben – 158 ezren – Kínából érkeztek, de Indiából, Dél-Koreából és Szaúd-Arábiából is sokan felvételiztek.

Az Indiana, a Purdue, a Michigan State és az Ohio State University a külföldi hallgatói létszám növekedésének legnagyobb nyertese, az Indiana Universityn például már több mint hatezer külföldi diák tanul - minden hatodik hallgató külföldi.

Az Indiana University. A nagy nyertes
Wikipedia

Tömegesen iratkoznak át a brit hallgatók

Az amerikai egyetemek a brit hallgatók rohamára is felkészültek, sőt számos intézmény - köztük a Princeton és a Harvard - komoly toborzókampányba kezdett Nagy-Britanniában.

Azzal, hogy szeptembertől a háromszorosára emelkedtek a tandíjak – átlagosan 8500 fontot, vagyis majdnem 3,1 millió forintot kérnek el a hallgatóktól az angliai intézmények egyetlen tanévért – gyakorlatilag luxus lett brit egyetemre jelentkezni. Ha a tandíjhoz hozzáadjuk a lakhatás költségeit, azt kapjuk, hogy átlagosan 15 500 fontot, azaz majdnem ötmillió forintot fizetnek a diákok a 2012/13-as tanévben.

Alig van olyan ország a világon, ahol ennél drágább a felsőoktatás: Kanadában majdnem ugyanennyit kell fizetni, egyedül Ausztráliában és az Egyesült Államokban magasabbak a költségek. Ez azt jelenti, hogy a jövőben brit egyetemisták ezrei érkezhetnek az Európai Unió országaiba, illetve a Közel- és Távol-Keletre tanulni, Nagy-Britanniában pedig egyaránt csökkenhet a hazai és a külföldi diákok száma.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.