Veszélyben az Erasmus: több milliárd euróra lenne szükség az ösztöndíjakhoz

Több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, ezért az...

  • eduline/mti
Erasmusos számháború: mennyi pénz kellene a program működtetéséhez?
Hernádi Levente

Több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, ezért az Európai Bizottság október 23-án költségvetés-átcsoportosítási javaslatot terjeszt elő - erősítette meg szóvivője útján Janusz Lewandowski költségvetési EU-biztos. Magyarországon egyelőre nincs gond - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Lewandowski felhívta a figyelmet arra, hogy bár a sajtóban az elmúlt napokban leginkább a külföldi egyetemeken való képzést lehetővé tevő Erasmus program alulfinanszírozottságáról cikkeztek, nem csak az oktatási büdzséhez tartozó Erasmusról van szó, hanem a kutatási programokról, a szociális alapról, a regionális fejlesztési alapról, a humanitárius segélyalapról és az élelmiszersegély-alapról is.

"Tájékoztattuk az Európai Parlamentet és a (tagállami kormányokat képviselő) tanácsot arról, hogy három hónappal az év vége előtt egy tucat program felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát" - olvasható a nyilatkozatban.

Az EU-biztos szerint az európai média ugyan csődközeli állapotról cikkezett az Erasmus esetében, és a legkülönbözőbb összegű hiányra vonatkozó becsléseket tett közzé, valójában a számításokkal még nem végeztek, és egyelőre csak annyi állapítható meg, hogy összességében több milliárd euróra lesz szükség.

Az Erasmus esetében a diákok 70 százaléka megkapta az idei pénzét. A fennmaradó 30 százalék jelentős részét a forrás elapadása nem érinti, mert számos nemzeti ügynökségnek, amelyek az ösztöndíjakat tényleges kiosztják, még van elég pénze - közölte Lewandowski.

A biztos megjegyezte, hogy a forráshiány senkit nem érhet meglepetésként, hiszen 2011 végén hasonló helyzet állt elő, és akkor 5 milliárd euróval már előre meg kellett csonkítani a 2012-es költségvetés kiadási oldalát.

"A 2012-es költségvetés elfogadásának éjszakáján tartott sajtótájékoztatómon világosan figyelmeztettem a tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a 2012-re megállapított kiadási összeg nem lesz elég az igények fedezésére" - hangsúlyozta Janusz Lewandowski.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.