Magas önköltség, kevés államilag finanszírozott hely, hosszabb ideig tartó külföldi munkát tiltó hallgatói szerződések – az eduline-nak nyilatkozó középiskolások főleg emiatt választanának magyarországi helyett külföldi egyetemet, főiskolát. Csomagolni és menni azonban még akkor sem egyszerű, ha maradnak Európában, az EU által kínált előnyök dacára sokba kerül a külföldi tanulás.
A legtöbb helyen a kasszánál várnak
Írország alapvetően ingyenes képzést kínál mindenkinek – a diplomát a hazai hallgatóknak (is) szigorúan árazó Angliából, Észak-Írországból és Walesből azonban annyi hallgató érkezik az ír egyetemekre, hogy tőlük eddig is évente 1820 és 2895 font közötti összeget kértek az intézmények, sőt 2011 nyarán az is felvetődött, hogy a tandíjukat 9000 fontra emelnék.
Hasonló veszély az Írországot megcélzó magyar egyetemistákat egyelőre nem fenyegeti, EU-tagországból érkezőként bárki ingyen tanulhat. Ahogy más országokban is – a lehetőségek azonban szűkülnek, és sok helyet eleve ki kell húzni a célpontok listájáról, ha a díjmentesség a fő szempont.
Fizetni kell Svájcban (750-3000 eurót szemeszterenként), Portugáliában (950-1250 eurót évente), Hollandiában (1200-2200 eurót évente) és Spanyolországban (ahol kreditenként számláznak, minimum 9,5 eurót).
Tömegesen jelentkezhetnek magyar diákok külföldi egyetemekre 2012-től
MTI - Füzesi Ferenc
Franciaország határeset: bár tandíjat kell fizetni, az egyetemek viszonylag alacsony összeget állapítottak meg (169-229 eurót évente), Luxemburg és Izland hasonló (szemeszterenként 100, illetve 100-250 eurós) regisztrációs díjat ír elő. Németországban tartománytól függ, de általában 500 euróval kell számolni félévenként, míg Csehország cseh nyelven ingyenes oktatást biztosít, más nyelven viszont szemeszterenként minimum 1000 eurót kér.
Ahol tényleg szabad a gazda
Így is maradnak azért olyan országok, ahol tandíjmentes a felsőoktatás – Írország mellett Ausztriában, Szlovéniában, Skóciában és a skandináv államokban is. Teljes díjmentességre ugyan itt sem kell számítani, de legfeljebb csak jelképes, 30 euró körüli regisztrációs díjat kérnek, vagy hasonló összegért a diákszövetségbe való belépést írják elő, ami ráadásul különböző kedvezményeket is biztosít.
A jelentkezés feltétele az érettségi, mesterképzéshez pedig a BA-diploma – kivétel nélkül mindenhol kell az angol vagy az adott ország nyelvének ismerete. A jelentkezés módja és elbírálása országonként, sőt intézményenként változhat: a finneknél például központilag is lehet pályázni, míg a norvégoknál közvetlenül az egyetemhez kell benyújtani a papírokat.
Írországban kérhetnek a megcélzott szakhoz kapcsolódó korábbi tanulmányokat, míg a svédek a tanulmányi átlagot veszik figyelembe. Tájékozódni első körben a studyineurope.eu oldalon érdemes, amelynek saját osztályzatváltója is van.
|
Nem elérhetetlenek az Európán kívüli egyetemek sem. Japán például jó úti cél, ott külföldi diákok ezrei tanulnak ingyen. A sikeres felvételihez több út vezet: a hallgatót javasolhatja állami finanszírozású képzésre az adott ország japán nagykövetsége vagy maga az egyetem, ahova szeretne bejutni, és még arra is van lehetőség, hogy a fizetős képzésben Japánban tanulók költségeit átvállalja az állam. Bővebb információt a http://www.studyjapan.go.jp oldalon találtok. |
