"Félő, hogy a helyzet 2013-ban rosszabb lesz" - megmentenék az Erasmust

Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi...

  • MTI
Fazekas István

Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi tagállamából, így Magyarországról is - nyílt levélben szólította fel az uniós tagállamok állam- és kormányfőit, hogy álljanak ki az Erasmus hallgatói csereprogram mellett. Az Erasmus programról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok.

A nyílt levél aláírói - köztük Ónodi Eszter Jászai Mari-díjas színésznő, Szilágyi Áron olimpiai aranyérmes kardvívó, Pedro Almodóvar spanyol filmrendező, Sandro Rosell, az FC Barcelona elnöke és Christopher Pissarides Cipruson született brit Nobel-díjas közgazdász - arra hívják fel a figyelmet, hogy a programban biztosított hallgatói férőhelyek száma és az ösztöndíjak jelentősen csökkenhetnek az idei és a jövő évi uniós költségvetés kerete miatt.

A program forráshiánya már az idén 90 millió euró, és félő, hogy a helyzet 2013-ban tovább romlik - közölték. Kiemelték, az Erasmusnak köszönhetően az utóbbi 25 évben Európa-szerte csaknem hárommillió fiatalnak nyílt lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon. Az utóbbi években a program külföldi vállalatoknál folytatott szakmai gyakorlatokat is támogatott - jegyezték meg. 

Hangsúlyozták, "egy teljes nemzedék" tapasztalta meg, hogy mit jelent eltérő kulturális hátterű emberek között élni és tanulni. A levél aláírói arra figyelmeztetnek, hogy ha a 2012-es és a 2013-as költségvetésből nem jut elég forrás a hallgatóknak, "több ezren eshetnek el olyan tapasztalatoktól", amelyek az egész életpályájukra hatással lehetnek. 

Véleményük szerint a program jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok az európai fiataloknak "a lehető legrosszabbkor" jöttek. A válság kezdete óta a 15-24 éves fiatalok körében mintegy 50 százalékkal nőtt a munkanélküliség, ennek következtében ma minden ötödik - több mint ötmillió - európai fiatal állástalan.

A levélben kiemelték, Európának a válságban nagy hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy befektessen az oktatásba és a képzésbe. Ezzel összefüggésben említi meg a levél a bizottság tervét, hogy a 2014-ben induló új Erasmus mindenkinek program révén még több európai fiatalnak biztosítaná a külföldi tanulás, illetve szakképzésben való részvétel lehetőségét.

Andrulla Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos üdvözölte a levél közzétételét. "A válság terheit elsősorban a fiatalok viselik. Szükségük van a segítségünkre - nem hagyhatjuk cserben őket" - idézték a közleményben a biztost. Janusz Lewandowski költségvetési biztos októberben úgy nyilatkozott, több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, mert az év vége előtt több projekt felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.