"Félő, hogy a helyzet 2013-ban rosszabb lesz" - megmentenék az Erasmust

Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi...

  • MTI
Fazekas István

Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi tagállamából, így Magyarországról is - nyílt levélben szólította fel az uniós tagállamok állam- és kormányfőit, hogy álljanak ki az Erasmus hallgatói csereprogram mellett. Az Erasmus programról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok.

A nyílt levél aláírói - köztük Ónodi Eszter Jászai Mari-díjas színésznő, Szilágyi Áron olimpiai aranyérmes kardvívó, Pedro Almodóvar spanyol filmrendező, Sandro Rosell, az FC Barcelona elnöke és Christopher Pissarides Cipruson született brit Nobel-díjas közgazdász - arra hívják fel a figyelmet, hogy a programban biztosított hallgatói férőhelyek száma és az ösztöndíjak jelentősen csökkenhetnek az idei és a jövő évi uniós költségvetés kerete miatt.

A program forráshiánya már az idén 90 millió euró, és félő, hogy a helyzet 2013-ban tovább romlik - közölték. Kiemelték, az Erasmusnak köszönhetően az utóbbi 25 évben Európa-szerte csaknem hárommillió fiatalnak nyílt lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon. Az utóbbi években a program külföldi vállalatoknál folytatott szakmai gyakorlatokat is támogatott - jegyezték meg. 

Hangsúlyozták, "egy teljes nemzedék" tapasztalta meg, hogy mit jelent eltérő kulturális hátterű emberek között élni és tanulni. A levél aláírói arra figyelmeztetnek, hogy ha a 2012-es és a 2013-as költségvetésből nem jut elég forrás a hallgatóknak, "több ezren eshetnek el olyan tapasztalatoktól", amelyek az egész életpályájukra hatással lehetnek. 

Véleményük szerint a program jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok az európai fiataloknak "a lehető legrosszabbkor" jöttek. A válság kezdete óta a 15-24 éves fiatalok körében mintegy 50 százalékkal nőtt a munkanélküliség, ennek következtében ma minden ötödik - több mint ötmillió - európai fiatal állástalan.

A levélben kiemelték, Európának a válságban nagy hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy befektessen az oktatásba és a képzésbe. Ezzel összefüggésben említi meg a levél a bizottság tervét, hogy a 2014-ben induló új Erasmus mindenkinek program révén még több európai fiatalnak biztosítaná a külföldi tanulás, illetve szakképzésben való részvétel lehetőségét.

Andrulla Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos üdvözölte a levél közzétételét. "A válság terheit elsősorban a fiatalok viselik. Szükségük van a segítségünkre - nem hagyhatjuk cserben őket" - idézték a közleményben a biztost. Janusz Lewandowski költségvetési biztos októberben úgy nyilatkozott, több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, mert az év vége előtt több projekt felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.