"Félő, hogy a helyzet 2013-ban rosszabb lesz" - megmentenék az Erasmust

Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi...

  • MTI
Fazekas István

Több mint száz híres európai művész, író, közgazdász, filozófus, sportoló, egyetemi oktató - az EU valamennyi tagállamából, így Magyarországról is - nyílt levélben szólította fel az uniós tagállamok állam- és kormányfőit, hogy álljanak ki az Erasmus hallgatói csereprogram mellett. Az Erasmus programról szóló korábbi cikkeinket itt találjátok.

A nyílt levél aláírói - köztük Ónodi Eszter Jászai Mari-díjas színésznő, Szilágyi Áron olimpiai aranyérmes kardvívó, Pedro Almodóvar spanyol filmrendező, Sandro Rosell, az FC Barcelona elnöke és Christopher Pissarides Cipruson született brit Nobel-díjas közgazdász - arra hívják fel a figyelmet, hogy a programban biztosított hallgatói férőhelyek száma és az ösztöndíjak jelentősen csökkenhetnek az idei és a jövő évi uniós költségvetés kerete miatt.

A program forráshiánya már az idén 90 millió euró, és félő, hogy a helyzet 2013-ban tovább romlik - közölték. Kiemelték, az Erasmusnak köszönhetően az utóbbi 25 évben Európa-szerte csaknem hárommillió fiatalnak nyílt lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon. Az utóbbi években a program külföldi vállalatoknál folytatott szakmai gyakorlatokat is támogatott - jegyezték meg. 

Hangsúlyozták, "egy teljes nemzedék" tapasztalta meg, hogy mit jelent eltérő kulturális hátterű emberek között élni és tanulni. A levél aláírói arra figyelmeztetnek, hogy ha a 2012-es és a 2013-as költségvetésből nem jut elég forrás a hallgatóknak, "több ezren eshetnek el olyan tapasztalatoktól", amelyek az egész életpályájukra hatással lehetnek. 

Véleményük szerint a program jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok az európai fiataloknak "a lehető legrosszabbkor" jöttek. A válság kezdete óta a 15-24 éves fiatalok körében mintegy 50 százalékkal nőtt a munkanélküliség, ennek következtében ma minden ötödik - több mint ötmillió - európai fiatal állástalan.

A levélben kiemelték, Európának a válságban nagy hangsúlyt kell helyeznie arra, hogy befektessen az oktatásba és a képzésbe. Ezzel összefüggésben említi meg a levél a bizottság tervét, hogy a 2014-ben induló új Erasmus mindenkinek program révén még több európai fiatalnak biztosítaná a külföldi tanulás, illetve szakképzésben való részvétel lehetőségét.

Andrulla Vasziliu oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos üdvözölte a levél közzétételét. "A válság terheit elsősorban a fiatalok viselik. Szükségük van a segítségünkre - nem hagyhatjuk cserben őket" - idézték a közleményben a biztost. Janusz Lewandowski költségvetési biztos októberben úgy nyilatkozott, több milliárd euró pótlólagos forrást kell találni az Erasmus európai oktatásfinanszírozási programra, mert az év vége előtt több projekt felhasználta az egész évre szánt forrás 95-100 százalékát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.