Külföldön tanulnál? Ezek lehetnek a legjobb országok

Összeállították a világ legboldogabb országainak listáját. Nem állítjuk, hogy ez alapján kell választani, ha külföldön tanulnál, de hosszabb távon akár szempont is lehet.

  • eduline/mti
AFP / Aserud Lise

Norvégia a legboldogabb ország a világon, az amerikaiak szomorúbbak lettek, és a boldogság nem csak a pénzen múlik - ez derült ki a világ országait rangsoroló idei tanulmányból. Magyarország a 75. helyen szerepel a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben.

A Föld országait a lakosság boldogsági szintje alapján sorba állító jelentés megállapította: Norvégia annak ellenére is megszerezte a vezetést, hogy a gazdaságában kulcsszerepet betöltő olajár mostanában kedvezőtlenül alakul.

Az ENSZ kezdeményezésére létrejött Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) által publikált tanulmány szerzői szerint a ranglista kialakulásában valójában az emberi tényezők nyomnak a legtöbbet a latban. Norvégia a tavalyi negyedik helyről ugrott a lista csúcsára a felmérésben. A korábbi listavezető, Dánia a második helyre szorult, az első öt között sorrendben Izland, Svájc és Finnország szerepel még.

Az elmúlt tíz év alatt Venezuela és a Közép-afrikai Köztársaság esett vissza a legjobban, Nicaragua és Litvánia emelkedett a legtöbbet. Magyarország a 75. helyen szerepel a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben.

A skandináv országok kiugró eredménye annak köszönhető, hogy arrafelé "működik a közösségi érzés és az egyetértés abban, hogy mi jó a közösségnek" - vélte Meik Wiking, a koppenhágai boldogságkutató intézet egyik vezetője, aki azonban nem vett részt a globális boldogságjelentés és rangsor elkészítésében. John Helliwell, a kanadai British Columbia-i Egyetem közgazdásza, a tanulmány vezető szerzője úgy értékelte, hogy miközben valamennyi pénzre azért szükség van a boldogsághoz - amit az is jelez, hogy a lista sereghajtói között kétségbeejtően szegény országok is vannak -, egy bizonyos küszöb fölött azonban a több pénz nem jár több boldogsággal.

Az idén ötödször elkészült éves jelentés 155 országot rangsorolt az egy főre jutó GDP és a várható egészséges élettartam alapján. A tanulmányhoz továbbá globális felmérések négy tényezőjét is alapul vették, amelyekben a résztvevők egy tízes skálán értékelték, hogy mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek és mennyire gondolják nagylelkűnek magukat.

Az Egyesült Államok, amely tavaly még a 13. helyen állt, a 14. helyre csúszott le. Az elmúlt évtizedben Amerika "boldogságindexe" 5 százalékkal csökkent. Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem közgazdásza, a tanulmány társszerzője szerint a visszaesés oka, hogy Amerikában a közösségi szellem kezd széthullani. "Egyre rosszindulatúbbak leszünk, a kormányunk pedig egyre korruptabbá válik, és nő az egyenlőtlenség" - foglalta össze a bajok gyökerét Sachs, és hozzáfűzte: "Ez hosszú távú trend és a körülmények egyre rosszabbak lesznek". A boldogság és hogy az ember azt csinálhatja, amit szeret, sokkal fontosabb, mint azt a politikusok gondolják - hangsúlyozta Helliwell, aki saját boldogságát 9-re értékelte a tízes skálán.

A fenti fotón egy norvég tanóra látható.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.