2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást. A 444 most három érintett pedagógussal, Törley Katalinnal, Törökné Pethő Erzsébettel és Barta Beával készített videóinterjút arról, hogyan élték meg az akkori eseményeket, és mi történt velük azóta.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Közleményben reagáltak azok a pedagógusok, akiket 2022-ben polgári engedetlenség miatt bocsátottak el az állásukból, miután Magyarország új oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy a kormány rehabilitálni kívánja az érintett tanárokat.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
A Népszava a kúria döntése után készített interjút Törley Katalinnal, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egykori tanárával és a Tanítanék Mozgalom vezetőjével.
A bíró indoklása szerint a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek pedig nem tettek eleget az érintett pedagógusok.
A fenntartónak ki kell fizetnie a tanárok távolléti díját és végkielégítést is kell kapniuk.
A pedagógusokat nem lepte meg a döntés, de ügyvédjük szerint fellebbezni fognak.
A bíró szerint ugyan a pedagógusok munkabeszüntetése jogellenes volt, de a kirúgásuk a tankerület részéről "aránytalan szankció volt".
A pedagógus-politikus elmondása alapján a következő tanévben is csak azokat a feladatokat fogja ellátni, amiket a többi tanár is a szabadidejében csinál, órákat szeptembertől sem fog tartani, amíg nem szolgáltatnak igazságot az elbocsájtott tanároknak.
„Te tetted ezt, király!” – írták mellé.
A Pest megyei településen mindenki részt vett a polgári engedetlenségben, ezért zárva maradt a város összes óvodája, ezt kifogásolja a kormányközeli szervezet.
A bíró örülne, ha úgy intézné az orvosi beavatkozásait, hogy legközelebb el tudjon menni, a júliusi ítélkezési szünet után folytatódik csak az eljárás.
Ötven aláírást kell összegyűjteniük.
Ez azt jelentené, hogy a sérelemdíjtól, a kamattól és a perköltségtől elállnának. A tankerület ügyvédjének ezt még egyeztetnie kell.
A tankerület képviselője szerint viszont a helyettesítés „nem másítja meg” az órák meg nem tartása miatti kötelezettségszegést. Folytatódott két kirúgott pedagógus pere.
Közben ugyanis mindketten találtak új állást. Kártérítésre viszont továbbra is igényt tartanak, de a tankerületi vezető így is elutasítja a keresetet.
