A bíró indoklása szerint a pedagógusok legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, ennek pedig nem tettek eleget az érintett pedagógusok.
A kölcseys tanárok pere eddig:
A Kúria végül helybenhagyta a másodfokú ítéletet a Kölcsey-ügyben és elutasították a kirúgott tanárok kérelmét
A Kúria október 1-jén kihirdette ítéletét, amelyben fenntartotta a másodfokú bíróság döntését, így elutasította a négy egykori kölcseys tanár kérelmét – számolt be róla a Telex. A tanároknak összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük, és az ügyben további felülvizsgálatra nincs lehetőség.
A Belső-Pesti Tankerületi Központ még 2022-ben bocsátotta el a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát – Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint és Törley Katalint – arra hivatkozva, hogy polgári engedetlenségben vettek részt.
Az érintett tanárok munkaügyi pert indítottak. Az elsőfokú bíróság nekik adott igazat, és összesen 27 millió forint kártérítést ítélt meg számukra. A másodfokú döntés azonban megváltoztatta az ítéletet: kimondták, hogy a pedagógusoknak nem jár kártérítés, sőt négyüknek jelentős perköltséget kell fizetniük. Ezután a tanárok a Kúriához fordultak jogorvoslatért.
A Kúria mostani ítélete szerint a másodfokú határozat jogszerű volt. Az indoklásban elhangzott, hogy a pedagógusok legfontosabb feladata a tanórák megtartása, ennek azonban nem tettek eleget. A testület hangsúlyozta, hogy a polgári engedetlenség nem jogi kategória, a munkavállalók követeléseiket a sztrájkjog keretein belül érvényesíthetik. Ha ettől eltérő módon tiltakoznak, annak munkajogi következményei vannak.
A bíróság szerint a tanárok cselekedete politikai véleménynyilvánításnak minősült, ugyanakkor a munkaügyi perben a munkajogi szabályok az irányadók, így a jó szándék vagy a tiltakozás célja nem képezhette a döntés alapját. A diszkriminációra és a joggal való visszaélésre vonatkozó érveiket szintén nem találták megalapozottnak.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
