Elsőfokon elutasította a bíróság két tanár keresetét, akiket polgári engedetlenség miatt rúgtak ki 2022-ben

A pedagógusokat nem lepte meg a döntés, de ügyvédjük szerint fellebbezni fognak.

Ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma két pedagógus keresete kapcsán, akiket korábban polgári engedetlenség miatt bocsátottak el munkahelyükről – írja a Népszava.

Szerda délelőtt elsőfokon elveszítette Törökné Pethő Erzsébet és Kapin Lilla azt a munkaügyi pert, amelyet azért indítottak, mert 2022 novemberében a Belső-Pesti Tankerületi Központ többszöri polgári engedetlenség miatt elbocsátotta őket.

A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium két tanár a munkamegtagadással a közoktatás problémáira akarta felhívni a figyelmet. A pert pedig azért indították, mert a kirúgásukat aránytalan szankciónak tartották.

„A mai döntés jogilag és emberileg is nehéz volt. Ez nem jelenti azt, hogy a pervesztes félnek nem lehetett meg bizonyos területeken a maga igazsága. De ez egy munkajogi vita, a bíróság döntését a jogi keretek határozzák meg”

- mondta Halmos Szilvia bíró a döntés kapcsán. Megjegyezte, hogy bár a polgári engedetlenség egy erőteljes véleménynyilvánítási forma, amit az Alaptörvény is véd, azonban a másik fél oldala is fontos a történetben.

Mivel a felperes pedagógusok tisztában voltak azzal, hogy jogi következményeket vonhat maga után az engedetlenségük, ezért a bíró szerint egy ponton túl már nem vitatható el a munkáltatótól, hogy a jogsértésekre reagáljon.

Törökné Pethő Erzsébet a lapnak azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg, de elszomorította a döntés. A tanárok ügyvédje, Sziklai Tamás azt mondta, fellebbezni fognak az elsőfokú döntés ellen.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.