A bíró szerint ugyan a pedagógusok munkabeszüntetése jogellenes volt, de a kirúgásuk a tankerület részéről "aránytalan szankció volt".
Az elmúlt hónapokban többször is elhalasztották a Kölcseyből kirúgott tanárok ügyét, így a Fővárosi Törvényszék csak pénteken, november 8-án hozott ítéletet - írja a hvg.hu.
A pedagógusoknak a bíróság 27 millió forintot ítélt meg. Az indoklás szerint a polgári engedetlenség során a diákok érdekei veszélyeztetve voltak. Ugyanakkor a bíró megjegyezte, hogy a tankerület részéről nem volt logikus, hogy mi alapján rúgták ki a polgári engedetlenségben részvevő tanárokat. Például Törley Katalin 14,5 órát töltött munkabeszüntetéssel, amiért azonnali hatállyal elbocsátották. Ehhez képest a tankerülethez tartozó másik iskolában volt olyan pedagógus, aki polgári engedetlenség miatt 12 órát mulasztott, de még figyelmeztetést sem kapott.
A bíró hozzátette, hogy a tanárokat
a jobbító jobbító szándék vezérelte, amikor a polgári engedetlenség eszközével hívták fel a figyelmet a közoktatás helyzetére, ugyanakkor kötelezettséget is szegtek, tehát jogellenes volt a munkabeszüntetésük.
A bíróság az ítélethirdetés során ezt a jobbító szándékot mérlegelte, és a bíró szerint a tankerületnek is ezt kellett volna tennie, ennek tükrében aránytalan szankció volt a pedagógusok kirúgása a Kölcseyből.
Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022 szeptemberében kirúgta őket.
A per során többek között Kölcsey akkori igazgatóját, Fazekas Csaba Györgyöt is behívták tanúnak, aki akkor úgy fogalmazott, hogy nem állja meg a helyét, hogy a tanulók érdekében kellett elbocsátani a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat iskolából, mert megsértették a diákok tanuláshoz való jogát.
Az igazgató kitért arra is, hogy az elbocsátások után sokkal több tanóra maradt el, mint a tiltakozó akciók közben. Ezen kívül kényszermegoldásokat kellett bevezetnie például csoportokat kellett összevonnia, és még a pedagógusok óraszámát is meg kellett emelnie.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
