Pert nyertek a kölcseys tanárok, 27 millió forintot ítélt nekik a bíróság

A bíró szerint ugyan a pedagógusok munkabeszüntetése jogellenes volt, de a kirúgásuk a tankerület részéről "aránytalan szankció volt".

Az elmúlt hónapokban többször is elhalasztották a Kölcseyből kirúgott tanárok ügyét, így a Fővárosi Törvényszék csak pénteken, november 8-án hozott ítéletet - írja a hvg.hu.

A pedagógusoknak a bíróság 27 millió forintot ítélt meg. Az indoklás szerint a polgári engedetlenség során a diákok érdekei veszélyeztetve voltak. Ugyanakkor a bíró megjegyezte, hogy a tankerület részéről nem volt logikus, hogy mi alapján rúgták ki a polgári engedetlenségben részvevő tanárokat. Például Törley Katalin 14,5 órát töltött munkabeszüntetéssel, amiért azonnali hatállyal elbocsátották. Ehhez képest a tankerülethez tartozó másik iskolában  volt olyan pedagógus, aki polgári engedetlenség miatt 12 órát mulasztott, de még figyelmeztetést sem kapott.

A bíró hozzátette, hogy a tanárokat

a jobbító jobbító szándék vezérelte, amikor a polgári engedetlenség eszközével hívták fel a figyelmet a közoktatás helyzetére, ugyanakkor kötelezettséget is szegtek, tehát jogellenes volt a munkabeszüntetésük.

A bíróság az ítélethirdetés során ezt a jobbító szándékot mérlegelte, és a bíró szerint a tankerületnek is ezt kellett volna tennie, ennek tükrében aránytalan szankció volt a pedagógusok kirúgása a Kölcseyből.

Ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk az Eduline-on, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai azt követően indítottak pertársaságot alkotva munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője a polgári engedetlenségi akcióikra hivatkozva 2022 szeptemberében kirúgta őket.

A per során többek között Kölcsey akkori igazgatóját, Fazekas Csaba Györgyöt is behívták tanúnak, aki akkor úgy fogalmazott, hogy nem állja meg a helyét, hogy a tanulók érdekében kellett elbocsátani a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat iskolából, mert megsértették a diákok tanuláshoz való jogát.

Az igazgató kitért arra is, hogy az elbocsátások után sokkal több tanóra maradt el, mint a tiltakozó akciók közben. Ezen kívül kényszermegoldásokat kellett bevezetnie például csoportokat kellett összevonnia, és még a pedagógusok óraszámát is meg kellett emelnie.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.