A Pest megyei településen mindenki részt vett a polgári engedetlenségben, ezért zárva maradt a város összes óvodája, ezt kifogásolja a kormányközeli szervezet.
A kormány melletti Békemeneteket szervező, állami cégek által rendre bőkezűen támogatott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közleménye szerint az ő bejelentésük nyomán indult ombudsmani eljárás egy péceli óvodában tartott polgári engedetlenség ügyében. A Pest megyei településen ugyanis leírásuk szerint az összes dolgozó részt vett az akcióban,
így ez alatt a város összes óvodája zárva volt, ez ügyben még tavaly októberben fordultak az alapvető jogok biztosához.
A szervezet beadványában megismételte azt a kormányzati narratívát, mely szerint ezt a kategóriát szerintük a magyar jogrendszer nem is ismeri, hanem az jellegéből adódóan a politikai megnyilvánulás egyik eszköze. Ezt a köznevelési törvény világnézeti semlegességről szóló követelményével állították párhuzamba, ennek vélelmezett megsértése mellett felhozták, hogy a pedagógusok törvényes eszköze a sztrájkjog. Hogy ezt a kormány a közelmúltban nagyban megnehezítette, az az ő interpretációjukban úgy hangzik: a sztrájkjog sem gyakorolható korlátlanul, például az oktatást-nevelést végzőknél csak akkor, ha az nem gátolja a törvényben rögzített „még elégséges szolgáltatás” teljesítését. (Ez egyébként másokra is igaz, a kérdés az, hol húzzák meg ezt a határt, a jelenlegi szabályok alapján van, aki úgy tud „sztrájkolni”, ha az összes óráját is megtartja.)
Kozma Ákost annak a vizsgálatára kérték, hogy megvalósultak-e a törvényben előírt kritériumok, többek között a még elégséges szolgáltatás követelménye a péceli óvoda esetében és „amennyiben jogsértést észlel, akkor tegyen meg minden szükséges intézkedést”
– fogalmaz a szervezet közleménye. Múlt csütörtöki levelében az ombudsman azt válaszolta nekik, hogy az ügyben eljárást folytat, ennek keretében megkereste az érintett intézményt fenntartó „önkormányzat polgármesterét” (sic!). Ennél több azonban nem derült ki, csak, hogy a biztos később ad ennek eredményéről további információkat.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
