A Pest megyei településen mindenki részt vett a polgári engedetlenségben, ezért zárva maradt a város összes óvodája, ezt kifogásolja a kormányközeli szervezet.
A kormány melletti Békemeneteket szervező, állami cégek által rendre bőkezűen támogatott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közleménye szerint az ő bejelentésük nyomán indult ombudsmani eljárás egy péceli óvodában tartott polgári engedetlenség ügyében. A Pest megyei településen ugyanis leírásuk szerint az összes dolgozó részt vett az akcióban,
így ez alatt a város összes óvodája zárva volt, ez ügyben még tavaly októberben fordultak az alapvető jogok biztosához.
A szervezet beadványában megismételte azt a kormányzati narratívát, mely szerint ezt a kategóriát szerintük a magyar jogrendszer nem is ismeri, hanem az jellegéből adódóan a politikai megnyilvánulás egyik eszköze. Ezt a köznevelési törvény világnézeti semlegességről szóló követelményével állították párhuzamba, ennek vélelmezett megsértése mellett felhozták, hogy a pedagógusok törvényes eszköze a sztrájkjog. Hogy ezt a kormány a közelmúltban nagyban megnehezítette, az az ő interpretációjukban úgy hangzik: a sztrájkjog sem gyakorolható korlátlanul, például az oktatást-nevelést végzőknél csak akkor, ha az nem gátolja a törvényben rögzített „még elégséges szolgáltatás” teljesítését. (Ez egyébként másokra is igaz, a kérdés az, hol húzzák meg ezt a határt, a jelenlegi szabályok alapján van, aki úgy tud „sztrájkolni”, ha az összes óráját is megtartja.)
Kozma Ákost annak a vizsgálatára kérték, hogy megvalósultak-e a törvényben előírt kritériumok, többek között a még elégséges szolgáltatás követelménye a péceli óvoda esetében és „amennyiben jogsértést észlel, akkor tegyen meg minden szükséges intézkedést”
– fogalmaz a szervezet közleménye. Múlt csütörtöki levelében az ombudsman azt válaszolta nekik, hogy az ügyben eljárást folytat, ennek keretében megkereste az érintett intézményt fenntartó „önkormányzat polgármesterét” (sic!). Ennél több azonban nem derült ki, csak, hogy a biztos később ad ennek eredményéről további információkat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
