A bíró örülne, ha úgy intézné az orvosi beavatkozásait, hogy legközelebb el tudjon menni, a júliusi ítélkezési szünet után folytatódik csak az eljárás.
Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője egészségügyi okokra hivatkozva nem jelent meg szerda reggel a polgári engedetlenség miatt kirúgott öt kölcseys pedagógusok munkaügyi perének folytatásán, írja az Index. A tárgyalási forduló így nem volt érdeminek tekinthető, az ugyanis Marosi meghallgatásáról szólt volna. Nem először maradt távol betegség miatt, ügyvédje, Szikora Gábor elmondása alapján gyógykezelés alatt áll és hangsúlyozta, hogy „nem játékból beteg”.
A jogász szerint optimális esetben ősszel az első foknak vége lehet, de felvetette, a bírósóság ragaszkodni fog-e a tanúk személyes meghallgatásához. A bíró megerősítette, hogy a gyógykezelésről kapott papírokat, de azt is kifejtette, örülne, ha a tankerületi vezető legközelebb már el tudna menni és úgy intézné az orvosi beavatkozásait, hogy ne ütközzenek a meghallgatásaival.
A bíró új időpontot tűzött ki, a korábbi terveivel ellentétben már nem a július 15-i ítélkezési szünetig, a felek végül egy szeptember eleji időpontban tudtak megegyezni. A tankerületi vezető jogi képviselője megjegyezte, hogy „csak fél füllel hallotta”, de a tankerületi vezető műtétre is készül, ha ez keresztülhúzná az őszi tárgyalást, tájékoztatást ad róla. A pedagógusok ügyvédje szerint meg kell adni annak a lehetőségét, hogy Marosi valóban beteg, de reméli, legközelebb már elmegy a tárgyalásra, ellenkező esetben a bíró azt is kijelentheti, hogy meghiúsult a bizonyítási eljárás. A kirúgott tanárok peréről korábban írt cikkeink ide kattintva érhetők el.
(Kiemelt képünk egy korábbi tárgyalási forduló előtt készült, forrás a Tanítanék Mozgalom Facebook-oldala)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
