Érdemi tárgyalás nélkül folytatódott a tanárper, a tankerületi vezető gyógykezelés miatt nem volt ott

A bíró örülne, ha úgy intézné az orvosi beavatkozásait, hogy legközelebb el tudjon menni, a júliusi ítélkezési szünet után folytatódik csak az eljárás.

  • Tarnay Kristóf

Marosi Beatrix, a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője egészségügyi okokra hivatkozva nem jelent meg szerda reggel a polgári engedetlenség miatt kirúgott öt kölcseys pedagógusok munkaügyi perének folytatásán, írja az Index. A tárgyalási forduló így nem volt érdeminek tekinthető, az ugyanis Marosi meghallgatásáról szólt volna. Nem először maradt távol betegség miatt, ügyvédje, Szikora Gábor elmondása alapján gyógykezelés alatt áll és hangsúlyozta, hogy „nem játékból beteg”.

A jogász szerint optimális esetben ősszel az első foknak vége lehet, de felvetette, a bírósóság ragaszkodni fog-e a tanúk személyes meghallgatásához. A bíró megerősítette, hogy a gyógykezelésről kapott papírokat, de azt is kifejtette, örülne, ha a tankerületi vezető legközelebb már el tudna menni és úgy intézné az orvosi beavatkozásait, hogy ne ütközzenek a meghallgatásaival.

A bíró új időpontot tűzött ki, a korábbi terveivel ellentétben már nem a július 15-i ítélkezési szünetig, a felek végül egy szeptember eleji időpontban tudtak megegyezni. A tankerületi vezető jogi képviselője megjegyezte, hogy „csak fél füllel hallotta”, de a tankerületi vezető műtétre is készül, ha ez keresztülhúzná az őszi tárgyalást, tájékoztatást ad róla. A pedagógusok ügyvédje szerint meg kell adni annak a lehetőségét, hogy Marosi valóban beteg, de reméli, legközelebb már elmegy a tárgyalásra, ellenkező esetben a bíró azt is kijelentheti, hogy meghiúsult a bizonyítási eljárás. A kirúgott tanárok peréről korábban írt cikkeink ide kattintva érhetők el.

(Kiemelt képünk egy korábbi tárgyalási forduló előtt készült, forrás a Tanítanék Mozgalom Facebook-oldala)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.