#pedagógushiány


PDSZ: fogalmunk sincs, ki helyettesíti majd januártól a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat

Hiába csengetett a Pécsi Tankerületi Központ ajtaján Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. A szakszervezet Pécsett szervezte országos akciósorozatának következő sajtótájékoztatóját, ahol többek között arról beszéltek, nem tudják, hogyan oldják majd meg a tankerületek a január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok helyettesítését.






Van, ahol ingyen laptoppal, máshol 105 ezer forintos egyetemi ösztöndíjjal harcolnak a tanárhiány ellen

Az utóbbi években az egyetemek és a főiskolák is saját bőrükön kezdték érezni a tanári, tanítói, óvodapedagógusi pálya csökkenő népszerűségét, ezért ma már több felsőoktatási intézmény havi 50-150 ezer forintos ösztöndíjjal és egyéb támogatásokkal csábítja a tanárszakokra a jelentkezőket. A kormány a "csodafegyvernek" tekintett Klebelsberg-ösztöndíjat alakítgatja és bővítgeti, de az egyházak is beszálltak a versenybe.











Hat éve várnak hiába a bérrendezésre a tanárok, pedig a fizetésük tényleg siralmas

Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.




Pár éven belül nem lesz, aki tanítson: kevesen felvételiznek, még kevesebben végzik el a tanári szakokat

7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.