Hiába csengetett a Pécsi Tankerületi Központ ajtaján Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. A szakszervezet Pécsett szervezte országos akciósorozatának következő sajtótájékoztatóját, ahol többek között arról beszéltek, nem tudják, hogyan oldják majd meg a tankerületek a január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok helyettesítését.
Nagy Erzsébet azt mondta, „óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők – tette hozzá.
A PDSZ pécsi ügyvivője szerint nem véletlen, hogy nincs utánpótlás, hiszen olyan alacsony a pedagógusok bére, hogy a főiskolai végzettséggel 14 éve tanítók bére jövőre már alacsonyabb lenne, mint a garantált bérminimum – az ő fizetésüket így ki kell majd pótolni 2022-től. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik egyetemi végzettségűek, és már nyolc éve tanítanak.
„Mindez azért van, mert még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják a béreket. 2015 óta nincs a mindenkori minimálbérhez kötve a bértábla, hanem megragadt ezen a szinten” – tette hozzá. Kiszámolták: ha az idei minimálbér alapján kalkulálnák a tanárok fizetését, 60-65 százalékkal lenne magasabb a bérük. Hozzátette: most is csak annyi történt, hogy a tavalyi 10 százalékos szakmai ágazati pótlékot megfejelték újabb 10 százalékkal, „és úgy gondolják, ezzel el van intézve”.
Nagy Erzsébet azt mondta, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.
A szakszervezetek sztrájkbizottsága ezen a héten folytatja a tárgyalásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A PDSZ nem érti, miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik jó ideig védettek lesznek, mert nemrég estek át a betegségen. Az oltatlan pedagógusok esetében inkább teszteléssel kellene harcolni a fertőzés terjedése ellen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
