Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.
Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta, az oktatásban a legégetőbb kérdés most az, hogy „holnap ki fog tanítani”. A helyszín és a dátum szimbolikus, 2015. december 10-én Miskolcon volt egy demonstráció, az volt a „tanárlázadás” első eseménye, amelynek a Hősök terére szervezett „esernyős tüntetés” volt a csúcspontja.
A PDSZ országos választmányának tagja szerint beigazolódtak az akkori félelmeik. „Eltelt hat év, a kérdés most már az, hogy lesz-e, aki tanítson holnap” – mondta, hozzátéve: az egyetemre bekerülő pedagógushallgatók 40 százaléka nem végzi el az egyetemet, a maradék 60 százalék 20 százaléka nem kezdi el a pályát, további 20 százalék pedig pár év után otthagyja az iskolai munkát.
Az okok között az alacsony bérek mellett a „fojtogató körülményeket” említette. A sajtótájékoztatón Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus arra kérte a pedagógusokat, hogy „vessenek véget ennek az ámokfutásnak”, ne engedjék, hogy az óvodák csak gyermekmegőrzőként működjenek. „A szakma és a gyerekek iránti szeretet és tisztelet erkölcsi és anyagi megbecsüléssel is kell, hogy járjon” – tette hozzá.
Országszerte akciókat szerveznek majd
Szűcs Tamás azt mondta, szerinte a legkeményebb eszközt, a sztrájkot is be kell majd vetniük, hogy javítsanak a helyzeten. Hozzátette azt is: ezt már számtalanszor megtették volna, ha a sztrájktörvény nem olyan lenne, amilyen, „irgalmatlanul nehéz végigpörgetni egy sztrájkot”. „Most is tárgyalunk, megpróbáljuk elérni tárgyalásos úton elérni a céljainkat. Ha nem sikerül, akkor tényleg nem marad más, mint a sztrájk. Ha a kormány az időhúzó taktikát választja a sztrájkkal kapcsolatban a sztrájktárgyalások idején, akkor tényleg nem marad más, mint hogy a még elégséges szolgáltatásokról szóló bírósági döntéseink valamikor tavasszal – elképzelhető, hogy a választások környékén – fognak kifutni oda, hogy azt mondjuk, indul a sztrájk” – mondta.
Szerinte addig sem ülhetnek tétlenül, „mozgósítják” a tanárokat és mindenkit, aki szimpatizál az ügyükkel. „Ez akciók sorozatát fogja jelenteni” – emelte ki. Már ma sajtótájékoztatókat tartanak több kelet-magyarországi városban helyi tanárokkal, aztán nyugat-magyarországi városokban is kifeszítik a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót a helyi tankerületi központok előtt. A demonstrációkkal óvatosak a járvány miatt, de van, ahol demonstráció is lesz.
„Reményeink szerinte elindul egy olyan akciósorozat, egy olyan mozgalom, ami segítheti azt, hogy előrébb jussunk. Mindannyian tudjuk, hogy nem molinók és matricák változtatják meg a nagy dolgokat, de vannak olyan molinók, amely mögé felsorakoznak az emberek” – tette hozzá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
