Országszerte akcióznak a tanárok a következő napokban, tavasszal pedig jöhet a sztrájk

Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.

  • Szabó Fruzsina

Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta, az oktatásban a legégetőbb kérdés most az, hogy „holnap ki fog tanítani”. A helyszín és a dátum szimbolikus, 2015. december 10-én Miskolcon volt egy demonstráció, az volt a „tanárlázadás” első eseménye, amelynek a Hősök terére szervezett „esernyős tüntetés” volt a csúcspontja.

A PDSZ országos választmányának tagja szerint beigazolódtak az akkori félelmeik. „Eltelt hat év, a kérdés most már az, hogy lesz-e, aki tanítson holnap” – mondta, hozzátéve: az egyetemre bekerülő pedagógushallgatók 40 százaléka nem végzi el az egyetemet, a maradék 60 százalék 20 százaléka nem kezdi el a pályát, további 20 százalék pedig pár év után otthagyja az iskolai munkát.

Az okok között az alacsony bérek mellett a „fojtogató körülményeket” említette. A sajtótájékoztatón Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus arra kérte a pedagógusokat, hogy „vessenek véget ennek az ámokfutásnak”, ne engedjék, hogy az óvodák csak gyermekmegőrzőként működjenek. „A szakma és a gyerekek iránti szeretet és tisztelet erkölcsi és anyagi megbecsüléssel is kell, hogy járjon” – tette hozzá.

Országszerte akciókat szerveznek majd

Szűcs Tamás azt mondta, szerinte a legkeményebb eszközt, a sztrájkot is be kell majd vetniük, hogy javítsanak a helyzeten. Hozzátette azt is: ezt már számtalanszor megtették volna, ha a sztrájktörvény nem olyan lenne, amilyen, „irgalmatlanul nehéz végigpörgetni egy sztrájkot”. „Most is tárgyalunk, megpróbáljuk elérni tárgyalásos úton elérni a céljainkat. Ha nem sikerül, akkor tényleg nem marad más, mint a sztrájk. Ha a kormány az időhúzó taktikát választja a sztrájkkal kapcsolatban a sztrájktárgyalások idején, akkor tényleg nem marad más, mint hogy a még elégséges szolgáltatásokról szóló bírósági döntéseink valamikor tavasszal – elképzelhető, hogy a választások környékén – fognak kifutni oda, hogy azt mondjuk, indul a sztrájk” – mondta.

Szerinte addig sem ülhetnek tétlenül, „mozgósítják” a tanárokat és mindenkit, aki szimpatizál az ügyükkel. „Ez akciók sorozatát fogja jelenteni” – emelte ki. Már ma sajtótájékoztatókat tartanak több kelet-magyarországi városban helyi tanárokkal, aztán nyugat-magyarországi városokban is kifeszítik a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót a helyi tankerületi központok előtt. A demonstrációkkal óvatosak a járvány miatt, de van, ahol demonstráció is lesz.

„Reményeink szerinte elindul egy olyan akciósorozat, egy olyan mozgalom, ami segítheti azt, hogy előrébb jussunk. Mindannyian tudjuk, hogy nem molinók és matricák változtatják meg a nagy dolgokat, de vannak olyan molinók, amely mögé felsorakoznak az emberek” – tette hozzá.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.