Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.
Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta, az oktatásban a legégetőbb kérdés most az, hogy „holnap ki fog tanítani”. A helyszín és a dátum szimbolikus, 2015. december 10-én Miskolcon volt egy demonstráció, az volt a „tanárlázadás” első eseménye, amelynek a Hősök terére szervezett „esernyős tüntetés” volt a csúcspontja.
A PDSZ országos választmányának tagja szerint beigazolódtak az akkori félelmeik. „Eltelt hat év, a kérdés most már az, hogy lesz-e, aki tanítson holnap” – mondta, hozzátéve: az egyetemre bekerülő pedagógushallgatók 40 százaléka nem végzi el az egyetemet, a maradék 60 százalék 20 százaléka nem kezdi el a pályát, további 20 százalék pedig pár év után otthagyja az iskolai munkát.
Az okok között az alacsony bérek mellett a „fojtogató körülményeket” említette. A sajtótájékoztatón Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus arra kérte a pedagógusokat, hogy „vessenek véget ennek az ámokfutásnak”, ne engedjék, hogy az óvodák csak gyermekmegőrzőként működjenek. „A szakma és a gyerekek iránti szeretet és tisztelet erkölcsi és anyagi megbecsüléssel is kell, hogy járjon” – tette hozzá.
Országszerte akciókat szerveznek majd
Szűcs Tamás azt mondta, szerinte a legkeményebb eszközt, a sztrájkot is be kell majd vetniük, hogy javítsanak a helyzeten. Hozzátette azt is: ezt már számtalanszor megtették volna, ha a sztrájktörvény nem olyan lenne, amilyen, „irgalmatlanul nehéz végigpörgetni egy sztrájkot”. „Most is tárgyalunk, megpróbáljuk elérni tárgyalásos úton elérni a céljainkat. Ha nem sikerül, akkor tényleg nem marad más, mint a sztrájk. Ha a kormány az időhúzó taktikát választja a sztrájkkal kapcsolatban a sztrájktárgyalások idején, akkor tényleg nem marad más, mint hogy a még elégséges szolgáltatásokról szóló bírósági döntéseink valamikor tavasszal – elképzelhető, hogy a választások környékén – fognak kifutni oda, hogy azt mondjuk, indul a sztrájk” – mondta.
Szerinte addig sem ülhetnek tétlenül, „mozgósítják” a tanárokat és mindenkit, aki szimpatizál az ügyükkel. „Ez akciók sorozatát fogja jelenteni” – emelte ki. Már ma sajtótájékoztatókat tartanak több kelet-magyarországi városban helyi tanárokkal, aztán nyugat-magyarországi városokban is kifeszítik a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót a helyi tankerületi központok előtt. A demonstrációkkal óvatosak a járvány miatt, de van, ahol demonstráció is lesz.
„Reményeink szerinte elindul egy olyan akciósorozat, egy olyan mozgalom, ami segítheti azt, hogy előrébb jussunk. Mindannyian tudjuk, hogy nem molinók és matricák változtatják meg a nagy dolgokat, de vannak olyan molinók, amely mögé felsorakoznak az emberek” – tette hozzá.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
