Rengeteg pedagógus hiányzik az óvodákból, most is dugig vannak hirdetésekkel az álláskereső oldalak

Nagyon sok óvodából hiányzik egy vagy több óvodapedagógus, helyettük pedagógiai asszisztensek, nyugdíjas óvónők vagy éppen dajkák segítenek a gyerekek ellátásban. Leggyakrabban persze a többi óvodapedagógus kénytelen túlórázni, a plusz munkáért gyakran azonban semmit nem kapnak. Sem pénzt, sem szabadnapokat.

  • Szabó Fruzsina

Majdnem háromszáz óvodapedagógusi álláshirdetés van a közszféra állásportálján, a közigállás.gov.hu-n. Bár a tanév már három hónapja tart, van olyan óvoda, ahová nem is egy, hanem több óvónőt keresnek. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület friss kutatása is komoly problémákra utal. Kérdőívüket 2322-en töltötték ki, az eredményekből pedig egyértelműen kiderül, hogy jelentős a munkaerőhiány az óvodákban. A felmérésben részt vevő óvodák kétharmadában van betöltetlen óvodapedagógusi álláshely, sok helyen nem is egy, hanem két, három vagy még több – az egyesített óvodákba akár tíz-tizenegy új munkatársat is fel lehetne venni.

Kevés pénzért sokat dolgoznak

Az óvodai dolgozók egyértelműen az alacsony fizetéssel, a munkaterhek növekedésével, a komoly adminisztrációs teherrel és a túlórákkal magyarázzák a pedagógushiányt. „Véleményem szerint az alacsony bér a fő probléma. Elsősorban: ha több lenne a fizetés, akkor vonzóbb lenne a hivatás is, és így az óvodavezetőknek nem azt kellene felvenni, aki jelentkezik, hanem aki szakmailag is megfelelő, mert jelen esetben sajnos nem mindig így történik. Másodsorban: több fizetésért nem éreznék a pedagógusok sem azt, hogy az adminisztráció, az otthoni készülés, a plusz energia mind-mind csak teher, hanem tudnák, hogy a pénzért dolgozik meg. Harmadsorban: a kevés bér miatt sok pedagógus más jellegű munkát is vállal, ami miatt a fáradsága növekszik, türelme csökken stb. Mindez egyenes út a korai kiégéshez. A legelkötelezettebb pedagógust is el tudja tántorítani az, hogy nem tud megélni a béréből, pedig egyetemen tanult” – írta az egyik óvodapedagógus.

Az óvodák egyébként más-más „megoldásokkal” próbálják ellensúlyozni az óvodapedagógus-hiányt. A visszajelzésekből úgy tűnik, a legtöbbször a pedagógiai asszisztensek ugranak be a hiányzó pedagógusok helyére. „A pedagógiai asszisztensek azonban érettségivel és OKJ-s végzettséggel rendelkeznek, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy képesítés nélküliek kerültek a gyermekcsoportokba. Ennél lényegesen jobb megoldás lenne a nyugdíjas óvodapedagógusok visszahívásával megoldani a súlyos, és nem átmeneti pedagógushiányt” – olvasható a kutatási összefoglalóban.

A válaszokból az is kiderül, hogy ha egy óvodából egy vagy több pedagógus hiányzik, gyakran a többiek túlóráznak, vagy nyugdíjas pedagógusok, dajkák helyettesítenek, sőt az is előfordul – ezt kilencvenketten említették –, hogy közmunkás segített a gyerekek ellátásában. A második leggyakoribb módszer, hogy csoportokat vonnak össze.

Mennyit kapnak a túlórákért? Jellemzően semmit

A megkérdezett óvodai dolgozók többsége semmit nem kap azért, ha túlórázik. Több mint 1100 ilyen válasz érkezett, 733-an azt válaszolták, hogy lecsúsztathatják a ledolgozott pluszidőt, és csak 140-en írták azt, hogy túlórapénzt kapnak. 

Ez sem a legjobb megoldás. Az egyesület ugyanis arra is rákérdezett, hány gyerekkel kell foglalkozniuk – a válaszadók több mint fele azt írta, náluk 20-25 fős egy átlagos óvodai csoport, minden negyedik óvodai dolgozó pedig 25-30 fős csoportokban dolgozik. „Mindez azért érdekes, mert folyamatosan a gyermeklétszám csökkenéséről hallunk, olvasunk, ugyanakkor tudjuk, hogy főleg a hátrányos helyzetű térségekben, a vidéki városok, községek, falvak területén folyamatosan nagy létszámokkal dolgoznak a kollégáink” – írja a kutatási összefoglalóban a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.

Van-e logopédus, gyógypedagógus?

„1510 válaszoló jelezte, hogy van speciális szakember az intézményben, illetve 1810 helyen kapnak segítséget az óvodák a szakszolgálatoktól. A nagyobb óvodai intézmények, illetve az egyházak és alapítványok által működtetett intézményekben a speciális szakemberek jelenléte megfelelőnek ítélhető, ugyanakkor ezen szakemberek hiánya a hátrányos helyzetű térségekben – ott is leginkább az 1-4 csoportos óvodákban a legmagasabb. Némi enyhülést jelent ebben a helyzetben a szakszolgálatok által nyújtott segítség, azonban ez sem tudja jelentősen csökkenteni a falusi, kisközségi óvodák hátrányát” – olvasható az összefoglalóban.

Így aztán nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek 44 százaléka szerint a speciális nevelési igényű gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget, fejlesztést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.