Jöhetnek a "bármely szakosok": két héttel a tanévkezdés után is sok tanárt keresnek az iskolák

Több mint 700 betöltetlen állás van szeptember közepén az óvodákban és az iskolákban, erről árulkodik a közszféra állásportálja. Máris kiderül, nevezhető-e a tanárhiány nyári fluktuációnak.

  • Csik Veronika

A 2021/22-es tanév már javában tart, azonban sok iskolában még most sem találtak elég tanárt, tanítót, és az óvodákban is gondot okoz a pedagógushiány.

A Közigálláson jelenleg 264 óvodapedagógusi álláshirderdetés van, ebből legalább 30 óvodavezető vagy óvodavezető-helyettesi pozíció. A hiányzó óvónők száma azonban ennél magasabb lehet, ugyanis több olyan hirdetés is van, amelyben három állást is kínálnak. 

A tanító kifejezésre keresve 170 álláshirdetést dob ki az oldal, de az általános iskolák között is akad jó pár olyan, amely egyszerre több helyet is meghirdetett. Nagyon sok iskola keres napköziseket, de olyan iskola is van, ahol az iskolapszichológus vagy éppen az igazgatóhelyettes hiányzik.

Tanári álláshirdetés ennél is több, 339 van. Az iskolák tömegével keresik a magyar és "bármely szakos tanárokat", rengeteg matektanár, angol- és német-, vagy éppen informatikatanár hiányzik a rendszerből. Hiány van természettudományos tárgyakat oktató középiskolai tanárokból is - egy Pest megyei település egyszerre keres biológia-földrajz szakos, matematika-informatika, német nemzetiségi és angol szakos tanárokat is.

Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint egyre több figyelem jut a gyerekekre az iskolákban, mert nem nő, hanem csökken a pedagógushiány. Erről pár napja még egy képet is posztolt Rétvári Bence parlamenti államtitkár - kapott hideget, meleget is, hiszen a képpel is illusztrált tanárszámok torzítva mutatták be a valós statisztikákat. A minisztériummal így sem a szakszervezetek, sem maguk a tanárok nem értenek egyet.

Miért nehéz tanárokat találni?

Nem javít a helyzeten, hogy a tanárok, tanítók fizetését a mai napig a 2014-es minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, míg ma a legkisebb bér már 167 400 forint. Vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.

A minisztérium a tanárhiányról szóló híreket évről évre hisztériakeltésnek titulálja, a Klebelsberg Központ elnöke pedig egyenesen elutasította azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.