Több mint 700 betöltetlen állás van szeptember közepén az óvodákban és az iskolákban, erről árulkodik a közszféra állásportálja. Máris kiderül, nevezhető-e a tanárhiány nyári fluktuációnak.
A 2021/22-es tanév már javában tart, azonban sok iskolában még most sem találtak elég tanárt, tanítót, és az óvodákban is gondot okoz a pedagógushiány.
A Közigálláson jelenleg 264 óvodapedagógusi álláshirderdetés van, ebből legalább 30 óvodavezető vagy óvodavezető-helyettesi pozíció. A hiányzó óvónők száma azonban ennél magasabb lehet, ugyanis több olyan hirdetés is van, amelyben három állást is kínálnak.
A tanító kifejezésre keresve 170 álláshirdetést dob ki az oldal, de az általános iskolák között is akad jó pár olyan, amely egyszerre több helyet is meghirdetett. Nagyon sok iskola keres napköziseket, de olyan iskola is van, ahol az iskolapszichológus vagy éppen az igazgatóhelyettes hiányzik.
Tanári álláshirdetés ennél is több, 339 van. Az iskolák tömegével keresik a magyar és "bármely szakos tanárokat", rengeteg matektanár, angol- és német-, vagy éppen informatikatanár hiányzik a rendszerből. Hiány van természettudományos tárgyakat oktató középiskolai tanárokból is - egy Pest megyei település egyszerre keres biológia-földrajz szakos, matematika-informatika, német nemzetiségi és angol szakos tanárokat is.
Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint egyre több figyelem jut a gyerekekre az iskolákban, mert nem nő, hanem csökken a pedagógushiány. Erről pár napja még egy képet is posztolt Rétvári Bence parlamenti államtitkár - kapott hideget, meleget is, hiszen a képpel is illusztrált tanárszámok torzítva mutatták be a valós statisztikákat. A minisztériummal így sem a szakszervezetek, sem maguk a tanárok nem értenek egyet.
Miért nehéz tanárokat találni?
Nem javít a helyzeten, hogy a tanárok, tanítók fizetését a mai napig a 2014-es minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, míg ma a legkisebb bér már 167 400 forint. Vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.
A minisztérium a tanárhiányról szóló híreket évről évre hisztériakeltésnek titulálja, a Klebelsberg Központ elnöke pedig egyenesen elutasította azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
