Jöhetnek a "bármely szakosok": két héttel a tanévkezdés után is sok tanárt keresnek az iskolák

Több mint 700 betöltetlen állás van szeptember közepén az óvodákban és az iskolákban, erről árulkodik a közszféra állásportálja. Máris kiderül, nevezhető-e a tanárhiány nyári fluktuációnak.

  • Csik Veronika

A 2021/22-es tanév már javában tart, azonban sok iskolában még most sem találtak elég tanárt, tanítót, és az óvodákban is gondot okoz a pedagógushiány.

A Közigálláson jelenleg 264 óvodapedagógusi álláshirderdetés van, ebből legalább 30 óvodavezető vagy óvodavezető-helyettesi pozíció. A hiányzó óvónők száma azonban ennél magasabb lehet, ugyanis több olyan hirdetés is van, amelyben három állást is kínálnak. 

A tanító kifejezésre keresve 170 álláshirdetést dob ki az oldal, de az általános iskolák között is akad jó pár olyan, amely egyszerre több helyet is meghirdetett. Nagyon sok iskola keres napköziseket, de olyan iskola is van, ahol az iskolapszichológus vagy éppen az igazgatóhelyettes hiányzik.

Tanári álláshirdetés ennél is több, 339 van. Az iskolák tömegével keresik a magyar és "bármely szakos tanárokat", rengeteg matektanár, angol- és német-, vagy éppen informatikatanár hiányzik a rendszerből. Hiány van természettudományos tárgyakat oktató középiskolai tanárokból is - egy Pest megyei település egyszerre keres biológia-földrajz szakos, matematika-informatika, német nemzetiségi és angol szakos tanárokat is.

Mindeközben az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint egyre több figyelem jut a gyerekekre az iskolákban, mert nem nő, hanem csökken a pedagógushiány. Erről pár napja még egy képet is posztolt Rétvári Bence parlamenti államtitkár - kapott hideget, meleget is, hiszen a képpel is illusztrált tanárszámok torzítva mutatták be a valós statisztikákat. A minisztériummal így sem a szakszervezetek, sem maguk a tanárok nem értenek egyet.

Miért nehéz tanárokat találni?

Nem javít a helyzeten, hogy a tanárok, tanítók fizetését a mai napig a 2014-es minimálbér alapján számítják: az akkor 101 500 forint volt, míg ma a legkisebb bér már 167 400 forint. Vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.

A minisztérium a tanárhiányról szóló híreket évről évre hisztériakeltésnek titulálja, a Klebelsberg Központ elnöke pedig egyenesen elutasította azzal, hogy nem is kell minden iskolába kémiatanár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.