Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára posztolt a tanárszámokról, azonban a kép erősen torzít.
Az elmúlt tíz évben a folyamatosan csökkenő gyerekszám mellett nem csökkent a pedagógusok száma, sőt, egyes években nőtt
- írta az államtitkár Facebook-posztjában, amihez képet is csatolt a KSH számai alapján.
Az érdekesség azonban a kockák számban van, míg az egyik színnel 87 tanárt két építőkocka, addig a másik színnel 96 tanárt hárommal jelölnek. Azonban nem kell hozzá matekzseninek lenni, hogy utánajárjunk, 2:3 nem egyenlő 87:96 arányával.
Rétvári Bence egyébként a posztban kiemeli, "a KSH adatai alapján az 1000 diákra jutó pedagógusok száma 2010-ben 87 volt, ezzel szemben most jóval magasabb 96." Arról azonban nem esik szó, hogy ez a tanárszám mekkora munkaterhet visz a diákok tanítása mellett - az adminisztrációról vagy a pedagógusminősítéssel járó feladatokról nem esik szó.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
