Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavaly végzett ösztöndíjasok 65–70 százaléka szeptember végéig munkába áll.
A kormány a pedagógusok utánpótlását már nyolc évvel ezelőtt is kiemelt feladataként kezelte, ezért is hozta létre a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramot, amely ösztöndíjjal támogatja a tanár szakos hallgatók pályaválasztását
- mondta a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter arra a kérdésre, hogy áll tanárokkal az ország az új tanévben.
A miniszter hozzátette, az idén a végzett ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. "A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik".
Mekkora a tanárhiány?
A miniszter az interjúban kiemelte, ebben a tanévben "jelentős számban", több mint hétszáz ösztöndíjassal kötöttek szerződést. Ezzel szemben a KSH szerint 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben. Az előző év azonos időszakához képest 38 százalékkal nőtt a szám, ami azt jelzi, hogy a meglévő problémák egyre súlyosabbak.
A koronavírus-járvány alatt nemhogy csökkent volna, még nőtt is a betöltetlen állások száma. Ez nem meglepő: a digitális oktatáshoz ugyanannyi pedagógus kellett, mint a jelenlétihez, más kérdés, hogy a közoktatásban nemcsak a tanárokra, hanem a szülőkre is nagyobb teher hárult.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
