Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tavaly végzett ösztöndíjasok 65–70 százaléka szeptember végéig munkába áll.
A kormány a pedagógusok utánpótlását már nyolc évvel ezelőtt is kiemelt feladataként kezelte, ezért is hozta létre a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramot, amely ösztöndíjjal támogatja a tanár szakos hallgatók pályaválasztását
- mondta a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter arra a kérdésre, hogy áll tanárokkal az ország az új tanévben.
A miniszter hozzátette, az idén a végzett ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. "A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik".
Mekkora a tanárhiány?
A miniszter az interjúban kiemelte, ebben a tanévben "jelentős számban", több mint hétszáz ösztöndíjassal kötöttek szerződést. Ezzel szemben a KSH szerint 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben. Az előző év azonos időszakához képest 38 százalékkal nőtt a szám, ami azt jelzi, hogy a meglévő problémák egyre súlyosabbak.
A koronavírus-járvány alatt nemhogy csökkent volna, még nőtt is a betöltetlen állások száma. Ez nem meglepő: a digitális oktatáshoz ugyanannyi pedagógus kellett, mint a jelenlétihez, más kérdés, hogy a közoktatásban nemcsak a tanárokra, hanem a szülőkre is nagyobb teher hárult.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
