Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján. Egyre több idős tanár megy nyugdíjba, a pályakezdők közül pedig kevesen helyezkednek el iskolákban.
A Portfolio szúrta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorát a betöltetlen álláshelyek számáról.
A KSH szerint 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben. Az előző év azonos időszakához képest 38 százalékkal nőtt a számuk, ami azt jelzi, hogy a meglévő problémák egyre súlyosabbak.
A koronavírus-járvány alatt nemhogy csökkent volna, még nőtt is a betöltetlen állások száma. Ez nem meglepő: a digitális oktatáshoz ugyanannyi pedagógus kellett, mint a jelenlétihez, más kérdés, hogy a közoktatásban nemcsak a tanárokra, hanem a szülőkre is nagyobb teher hárult.
Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, a kormány egységesítette a tanárképzés hosszát – ezentúl a középiskolai tanároknak nem kell hat évig tanulniuk, elég lesz öt év is.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
