„Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés. Ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. Ott már összedőlt az oktatás” – mondta a Tanítanék Mozgalom társalapítója.
Pilz Olivér, a Tanítanék társalapítója a Hírklikknek azt mondta, a köznevelési törvény tíz évvel ezelőtti elfogadása óta sokat romlott a helyzet, „nem jövő időben kell az összeomlásról beszélni”.
„Nagyon sok iskolában, ha beteg a tanár, nincs helyettesítés. Előfordulhat, hogy akár fél évig sincs valamilyen szakos tanár. Sőt, még az is előfordulhat, hogy az adott iskolában egyáltalán nincs olyan szakos tanár. Az ilyen órákon pedig váltják egymást a pedagógusok. Közben a létszámhiány el van bújtatva azzal, hogy a kollégák úgyis bemennek helyettesíteni. De ha egy iskolában egyetlen kémia-, vagy fizikatanár van, akkor a többiek hogyan helyettesítik? Ilyenkor ugyanis a kémia- vagy a fizikaórára az énektanár, a magyartanár vagy a történelemtanár megy be. Ezt azonban nem nevezzük szakos tanításnak” – mondta a matematika-fizika-biológia szakos gimnáziumi tanár.
Úgy látja, Budapesten és vidéken is vannak még olyan iskolák, ahol még tartják a frontot, de ezek „végvárak”.
Hozzátette azt is: nem igaz, hogy "dőlnek a pedagógusképzésekre a diákok". „Lehet, hogy egyes szakokon még vannak pedagógusnak készülők, de természettudományos tárgyakból egyszerűen nem léteznek pedagógushallgatók. Nem akar senki tanár lenni, főleg ennyi tanulással nem. Háromszor, négyszer jobban kereső szakmát tudnak találni” – mondta a tanárhiányról, hozzátéve: jól jelzi az anyagi helyzetüket, hogy januártól a 14 éves pályán lévők bérét is ki kell egészíteni, hogy az új garantált bérminimumot elérje.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
