„Az, ami nagyon sok iskolában folyik – és ami lényegében a kormánynak is elvárása –, az gyerekmegőrzés. Ott, ahol egy iskolában már nincs egyetlen kémia-, angol-, vagy informatikatanár sem, ott rendes oktatás sincs. Ott már összedőlt az oktatás” – mondta a Tanítanék Mozgalom társalapítója.
Pilz Olivér, a Tanítanék társalapítója a Hírklikknek azt mondta, a köznevelési törvény tíz évvel ezelőtti elfogadása óta sokat romlott a helyzet, „nem jövő időben kell az összeomlásról beszélni”.
„Nagyon sok iskolában, ha beteg a tanár, nincs helyettesítés. Előfordulhat, hogy akár fél évig sincs valamilyen szakos tanár. Sőt, még az is előfordulhat, hogy az adott iskolában egyáltalán nincs olyan szakos tanár. Az ilyen órákon pedig váltják egymást a pedagógusok. Közben a létszámhiány el van bújtatva azzal, hogy a kollégák úgyis bemennek helyettesíteni. De ha egy iskolában egyetlen kémia-, vagy fizikatanár van, akkor a többiek hogyan helyettesítik? Ilyenkor ugyanis a kémia- vagy a fizikaórára az énektanár, a magyartanár vagy a történelemtanár megy be. Ezt azonban nem nevezzük szakos tanításnak” – mondta a matematika-fizika-biológia szakos gimnáziumi tanár.
Úgy látja, Budapesten és vidéken is vannak még olyan iskolák, ahol még tartják a frontot, de ezek „végvárak”.
Hozzátette azt is: nem igaz, hogy "dőlnek a pedagógusképzésekre a diákok". „Lehet, hogy egyes szakokon még vannak pedagógusnak készülők, de természettudományos tárgyakból egyszerűen nem léteznek pedagógushallgatók. Nem akar senki tanár lenni, főleg ennyi tanulással nem. Háromszor, négyszer jobban kereső szakmát tudnak találni” – mondta a tanárhiányról, hozzátéve: jól jelzi az anyagi helyzetüket, hogy januártól a 14 éves pályán lévők bérét is ki kell egészíteni, hogy az új garantált bérminimumot elérje.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
