Új rekordra emelkedett a betöltetlen állások száma az oktatásban a KSH friss adatai alapján. Egyre több idős tanár megy nyugdíjba, a pályakezdők közül pedig kevesen helyezkednek el iskolákban.
A Portfolio szúrta ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorát a betöltetlen álláshelyek számáról.
A KSH szerint 6600 betöltetlen álláshely volt az oktatási szférában Magyarországon az idei második negyedévben. Az előző év azonos időszakához képest 38 százalékkal nőtt a számuk, ami azt jelzi, hogy a meglévő problémák egyre súlyosabbak.
A koronavírus-járvány alatt nemhogy csökkent volna, még nőtt is a betöltetlen állások száma. Ez nem meglepő: a digitális oktatáshoz ugyanannyi pedagógus kellett, mint a jelenlétihez, más kérdés, hogy a közoktatásban nemcsak a tanárokra, hanem a szülőkre is nagyobb teher hárult.
Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, a kormány egységesítette a tanárképzés hosszát – ezentúl a középiskolai tanároknak nem kell hat évig tanulniuk, elég lesz öt év is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
