Hamarosan kezdődik a tanév, sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
Komoly visszatartó erő, hogy a kezdő fizetés nettó 170 ezer forint.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
Az előrejelzések szerint 2023-tól 2030-ig évente átlagosan 6200 tanár megy nyugdíjba.
Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.
Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat - kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot - oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén.
Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.
"Annak örülnék, ha annyit keresnék, amiből valamennyit félre lehetne tenni, hogy anyagilag biztonságban tudhassam a családomat” – mondta az Eduline-nak Tóth Tamás tanító, akinek "Ezért fogom elhagyni a pedagóguspályát” című videóját néhány nap alatt több mint ötvenezren nézték meg. Öt éve diplomázott tanítóként, jelenleg első osztályosokat tanít, mellette fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozik önkéntesként.
Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.
Az oktatáskutató szerint akkora a pedagógushiány, hogy bármilyen szakos tanárt keresnek bármilyen óra megtartására.
Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.
Aggódnak a szakmai szervezetek is, mert harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya az elmúlt években.
Többek között erről is beszélt nemrég a köznevelési államtitkár. Csütörtökön ugyanis kiderülnek az egyetemi ponthatárok, ezt követően pedig elindul majd az idei pótfelvételi is. Sok a kérdés az idei pótfelvételi kapcsán a rendhagyó tanév miatt, ez érintheti a mostanában sokakat foglalkoztató témát: a pedagógusképzést is.
Továbbra is aktuális probléma a tanárhiány. Annyira, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: a kormány idén kivételesen könnyítse meg a felsőoktatásba felvételiző tanárjelöltek helyzetét.
