Mi lesz, ha egy „B kategóriás” tanártól olyat kérdez a diák, ami nincs benne a NAT-kompatibilis tankönyvben?

A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.

  • Tóth Alexandra

Mint az a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén kiderült, a kormány durván megnyirbálná a tanárképzést, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) szabva azt. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnának a képzési tervben, a továbbiakban a cél az lenne, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni tanítványaikat - az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kellene részt venniük. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni.

A Civil Közoktatási Platform, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete szerint a könnyítésnek mindössze annyi lesz az üzenete, hogy „Gyertek, mert így könnyű diplomát szerezni!”, ez pedig a minőség rovására fog menni. Arról nem is beszélve, hogy a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége továbbra sem fog tömegeket motiválni arra, hogy a diploma megszerzése után iskolában dolgozzanak - tették hozzá.

Szerintük az oktatásban tervezett bármely változtatás - különösen az oktatási módszerek megváltoztatása - lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül.

Azzal egyetértenek, hogy a pedagógus- és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítják.

A közleményükben néhány kérdést is összeszedtek a tervezett átalakításról:

  • Mi lesz, ha egyszer (valamikor) változik a NAT, akkor az „ezen képzett” pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra, mint már egyszer ez megtörtént velük az „életpályamodell” bevezetésekor?
  • Mivel a NAT a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki „kicsit pötyögi” a nyelvet?
  • Mikor kezdik meg a NAT alapján egy év múlva a gimnáziumokban is megjelenő (a szakképzésben pedig már évek óta bevezetett) komplex természettudomány tanítására alkalmas tanárok képzését?
  • És mi lesz, ha egy „B kategóriás” tanártól a tanuló olyat merészel kérdezni, ami nincs benne a NAT-kompatibilis tankönyvében?

Korábban már a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Pedagógusok Szakszervezete is kifejtette a véleményét a lebutított tanárképzéssel kapcsolatban. Előbbit itt, utóbbit pedig itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.