Mi lesz, ha egy „B kategóriás” tanártól olyat kérdez a diák, ami nincs benne a NAT-kompatibilis tankönyvben?

A kormány az oktatás utolsó tartópillérét készül kirúgni "a pedagógusképzés öncélú átalakításával" - véli több szakmai szervezet.

  • Tóth Alexandra

Mint az a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén kiderült, a kormány durván megnyirbálná a tanárképzést, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) szabva azt. A NAT-on és a kerettanterven túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnának a képzési tervben, a továbbiakban a cél az lenne, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni tanítványaikat - az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kellene részt venniük. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni.

A Civil Közoktatási Platform, az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete, a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete szerint a könnyítésnek mindössze annyi lesz az üzenete, hogy „Gyertek, mert így könnyű diplomát szerezni!”, ez pedig a minőség rovására fog menni. Arról nem is beszélve, hogy a pályakezdők garantált bérminimumot alig elérő fizetése, a munkakörülmények és a pálya nehézsége továbbra sem fog tömegeket motiválni arra, hogy a diploma megszerzése után iskolában dolgozzanak - tették hozzá.

Szerintük az oktatásban tervezett bármely változtatás - különösen az oktatási módszerek megváltoztatása - lehetetlen a tanárok és oktatók tömeges támogatása, együttműködése nélkül.

Azzal egyetértenek, hogy a pedagógus- és a tudósképzést az esetek többségében nem célszerű együtt végezni, de hogy a tartalom legfőbb szabályzója a NAT legyen, elutasítják.

A közleményükben néhány kérdést is összeszedtek a tervezett átalakításról:

  • Mi lesz, ha egyszer (valamikor) változik a NAT, akkor az „ezen képzett” pedagógusok mehetnek a kukába, újra vissza kell állniuk a startvonalra, mint már egyszer ez megtörtént velük az „életpályamodell” bevezetésekor?
  • Mivel a NAT a középszintű érettségin a B1-es (alsó-középhaladó) szint elérését célozza meg, e terv szerint nyelvtanár lehet majd az is, aki „kicsit pötyögi” a nyelvet?
  • Mikor kezdik meg a NAT alapján egy év múlva a gimnáziumokban is megjelenő (a szakképzésben pedig már évek óta bevezetett) komplex természettudomány tanítására alkalmas tanárok képzését?
  • És mi lesz, ha egy „B kategóriás” tanártól a tanuló olyat merészel kérdezni, ami nincs benne a NAT-kompatibilis tankönyvében?

Korábban már a Nemzeti Pedagógus Kar, valamint a Pedagógusok Szakszervezete is kifejtette a véleményét a lebutított tanárképzéssel kapcsolatban. Előbbit itt, utóbbit pedig itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.