Durván megnyirbálnák a tanárképzéseket a jövőben: mindent a Nat-hoz igazítanának

A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.

  • Csik Veronika

A pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát - írja a Népszava. Másrészt a követelményeinek könnyítésével szeretnék csökkenteni a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódást.

Az oldal szerint a képzések NAT-kompatibilitását az egyetemi Neptunon keresztül ellenőriznék. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás az ülés után azt mondta a lapnak, azzal, hogy a tanárképzést szigorúan a NAT-hoz kötnék, szűkítenék annak a lehetőségét, hogy más, ezen túlmutató ismereteket is taníthassanak a tanárok a diákoknak.

Szerinte a képzés "lebutítása" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Ha pedig a kormány terve megvalósul, Totyik Tamás szerint egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. A tervek szerint, ha valaki emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.

A Népszava szerint ezeket az elképzeléseket egy minisztériumi levél is alátámasztja, amiben többek között az áll, hogy "a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell". Arról viszont kevés szó esett az ülésen, mi lesz a nyelvtanárok képzésével, és a 2018-ban ígért kormányzati idegennyelvi stratégiával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.