Durván megnyirbálnák a tanárképzéseket a jövőben: mindent a Nat-hoz igazítanának

A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.

  • Csik Veronika

A pedagógushallgatók felkészítését csakis az új Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemében végezhetnék az egyetemek, megalapozva az iskolai oktatás kormány által helyesnek vélt irányvonalát - írja a Népszava. Másrészt a követelményeinek könnyítésével szeretnék csökkenteni a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódást.

Az oldal szerint a képzések NAT-kompatibilitását az egyetemi Neptunon keresztül ellenőriznék. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás az ülés után azt mondta a lapnak, azzal, hogy a tanárképzést szigorúan a NAT-hoz kötnék, szűkítenék annak a lehetőségét, hogy más, ezen túlmutató ismereteket is taníthassanak a tanárok a diákoknak.

Szerinte a képzés "lebutítása" és a képzési és kimeneti követelmények könnyítése valóban több tanárdiplomás fiatalt eredményezhet, de a minőség rovására. Ha pedig a kormány terve megvalósul, Totyik Tamás szerint egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. A tervek szerint, ha valaki emelt szintű érettségire is szeretne felkészíteni, ahhoz egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie.

A Népszava szerint ezeket az elképzeléseket egy minisztériumi levél is alátámasztja, amiben többek között az áll, hogy "a felesleges, köznevelési tartalmakat nem érintő, azaz a köznevelési célból nem indokolt részeket törölni kell". Arról viszont kevés szó esett az ülésen, mi lesz a nyelvtanárok képzésével, és a 2018-ban ígért kormányzati idegennyelvi stratégiával.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.