A kormány szerint 72 százalékkal többet költenek a közoktatásra, mint 2010-ben - a pályakezdő tanárok fizetése azonban egy albérletre sem elég.
108 milliárd forinttal jut több jövőre a köznevelésre, mint az idén - idézi a Magyar Nemzet Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát, aki egy parlamenti kérdésre válaszolva azt írta, 2010 óta 72 százalékos a növekedést ezen a területen. Rétvári Bence felsorolta a sokszor ismételt mondatokat is: ez a támogatás fedezi a mindenkinek ingyenes tankönyveket, a béremeléseket, az iskola felújításokat és új taneszközöket is.
Ami a "béremelést" illeti, az oktatásban dolgozók már nem ilyen optimisták. A kormány álláspontja ugyanis továbbra is az, hogy „2013 és 2017 között négy lépcsőben ötven százalékkal emelték meg a pedagógusfizetéseket”. Ez a gyakorlatban viszont annyit jelent, hogy a pedagógusok bérét a korábbi ígéretekkel ellentétben a mai napig a 2014-es minimálbér alapján számítják.
Az akkor 101 500 forint volt, ma pedig már 167 400 forint. Vagyis a pedagógusok bérét több mint 60 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje. A szakszervezetek évek óta próbálnak tárgyalni a kormánnyal a bérrendezésről, egyelőre sikertelenül.
A pályakezdő tanárok fizetése egy budapesti albérletre sem elég. Európai összevetésben is a sor végén kullogunk. Egy 2019-es jelentés szerint a 2017/2018-as tanévben egy kezdő óvodapedagógus vagy tanító éves bruttó fizetése 6875 euró (2 millió 286 ezer forint) volt, ami egy hónapra lebontva bruttó 190 ezer forintot jelent. Nem járnak sokkal jobban az egyetemi végzettségű tanárok sem, az ő kezdő bérük éves szinten 7639 euró (két és félmillió forint).
Mindezért legalább öt év egyetem
A sokat emlegetett tanárhiány mellett nem meglepő, hogy a pedagógusképzések friss diplomásainak több mint 88 százaléka a saját szakmájában tud elhelyezkedni. A pályakövetési statisztikák alapján a tanárok alig két hónap alatt állást is találnak, a kötelező szakmai gyakorlat miatt náluk a legnagyobb az egyetem alatt dolgozók száma is – a 2017/2018-ban abszolvált hallgatók közel 70%-a dolgozott a képzése végén.
Komoly probléma viszont a lemorzsolódás és a pályaelhagyás. A 2018/2019-es tanévben például 12 634-en kezdtek meg valamilyen "pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és szakképzettséget biztosító képzést", diplomát ugyanebben az évben 8026-an szereztek, a pályára lépők száma pedig éppen csak meghaladta a 6 ezret. Előfordul, hogy a hallgatók kevesebb mint fele jut el addig, hogy iskolában tanítson – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábbi felméréseiből.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
