A minisztérium szerint 13,3 millió tankönyv nyomtatása van folyamatban, a szeptemberi tanévkezdésre az ígéretek szerint az iskolákban lesznek.
Tavaly az első, az ötödik és kilencedik évfolyamnak, az idén a második, a hatodik és a tizedik évfolyamnak készültek el a módosított Nemzeti Alaptantervhez (NAT) igazodó tankönyvei - emelte ki a minisztérium.
Egyébként a mostani tanévben 2057 tankönyvből lehetett választani ezek 60 százaléka állami kiadvány. Ebből a több mint 2000 könyvből összesen 1878 közismereti tankönyv, és 197 olyan tankönyv van, amelyet a hitoktatásban használhatnak a tanárok. A szakképzésben használható tankönyvek idén nem ebben a listában, hanem a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési hivatal honlapján szerepelnek - a 2021/22-es tanévben, az új szakmajegyzék alapján szakgimnáziumokban és technikumokban, valamint a szakközépiskolában tanulók is ezekből a könyvekből tanulnak majd.
A tankönyvek, amik elbuktak?
„Már az előző, 2012-es Nat alapján készültek is rettenetesek voltak, de ezek egyenesen gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek” – fogalmazott korábban az 5. és 9. évfolyamos magyar nyelv- és irodalomkönyvekről Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja.
Az egyik legsajnálatosabb a szakértő szerint, hogy a könyvekben semmi nyoma annak, hogy az irodalom élő, nem pedig egy lezárt dolog, nincsenek benne, friss, mai szerzők, idézetek.
A töri is elbukott - a Történelemtanárok Egylete hosszú elemzésbe szedte össze a problémákat az új történelemkönyvekkel kapcsolatban. A szakértők szerint a sűrítés és zanzásítás például azt eredményezte, hogy például két óra alatt kell megtanítani az egész görög vagy római politika történetét.
A TTE szerint persze, ami ennél is nagyobb baj az, hogy a "a könyvek számos ponton gyakorlatilag történelmet hamisítanak". Sok esetben a könyvek ugyanis mítoszokat, legendákat használnak elsődleges, történelmileg hiteles forrásnak, vagy vitatható elméleteket használnak tényként, miközben fontos, elfogadott tényeket meg sem említenek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
