Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mint az a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén kiderült, a kormány megnyirbálná a tanárképzést, a Nemzeti alaptantervhez (NAT) szabva azt. A NAT-on és a kerettanterveken túlmutató tartalmak csak nagyon indokolt esetben maradhatnának a tanmenetben, a továbbiakban a cél az lenne, hogy a tanárok a középszintű érettségire legyenek képesek felkészíteni a tanítványaikat – az emelt szintű érettségire felkészítő tanároknak egy plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kellene részt venniük. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni.
A felsőoktatás lemorzsolódási adatait összefoglaló tanulmány szerint azonban a pedagógusképzéseken viszonylag alacsony azoknak az aránya, akk félbehagyják tanulmányaikat. A 2009/2010, a 2010/2011 és a 2011/2012-es tanévben kezdett hallgatóknak 23-28 százaléka morzsolódott le, ami első olvasásra így is megdöbbentő adat, de közel sem éri el például az informatikai vagy természettudományi szakok 50 százalék körüli lemorzsolódási arányát.
| A statisztikák még a "régi" rendszerre vonatkoznak |
2017 előtt még a tanárképzések is a bolognai rendszer szerint működtek, azaz az alapszakot követően lehetett mesterszakra jelentkezni. 2017 óta viszont már ebben a rendszerben mesterképzések nem hirdethetők, helyette az érettségire épülő osztatlan tanári szakot kezdhetik el a hallgatók. |
Az informatikai képzések több mint a fele véget ért az abszolutórium megszerzése előtt, és ennek megfelelően ezen a képzési területen a legkisebb, csupán egyharmad a sikeresen lezárt képzések aránya. De nem ez az egyetlen reálos képzési terület, ahol a hallgatók közel fele nem jutott el a diplomáig. A természettudomány képzési területen 47-50 százalékos, a műszakin pedig 40-44 százalékos volt a lemorzsolódók aránya, az agrár- (38–40 százalék) és a gazdaságtudományi (34–36 százalék) területeken az országos átlaghoz közelített a tanulmányaikat félbehagyók aránya.
A lemorzsolódás mértéke a művészet képzési területen a legkisebb (16-18 százalék), igaz, a szakok alapvetően kis létszámúak, számos képzést csupán egyetlen intézmény hirdet meg az országban, a felvételi pedig sokszor többkörös.
Nem (csak) az egyetemen veszítjük el a leendő tanárokat
Bár Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint „a tanárhiány minden nyáron slágertéma”, és évi három-öt ezer álláshely kiírása teljesen normális, az iskolákban mégis egyre inkább érzékelhető a pedagógushiány: miden harmadik iskolában már most nincs elég kémia- vagy fizikatanár, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy „ha semmi nem változik, öt-nyolc év múlva kezelhetetlenül súlyos lesz a helyzet”.
A kistelepülési iskolák már évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek, a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek, hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában is tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
A fiatal tanárok egy részét nem az egyetemen, hanem a diplomaosztó után "veszítik el" az iskolák. Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában. „Már annak is örülünk, ha két év múlva a pályakezdők fele még iskolában, óvodában dolgozik. A saját diákjaim közül azok, akik tanárok lettek, már otthagyták a pályát” – magyarázta.
Egyértelmű az összefüggés az alacsony fizetésekkel: a „gyakornok” státuszban lévő pedagógusok bruttó bére mindössze 230 ezer forint: a nettó 150 ezer forint körüli fizetés Budapesten vagy egy megyeszékhelyen még albérletre sem elég,
Hiába az átszervezés, ettől még nem oldódik meg a tanárhiány
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a tanárképzés átalakításának a célja biztosan nem a képzés lebutítása. Azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de úgy véli, a tanárhiányra nem ez a megoldás.
Ugyanakkor pozitívumnak tartja, hogy továbbra is megmarad a tanárok kétszakossága, egységesen ötéves lesz majd a képzés, ráadásul a tanárjelöltek nemcsak végzősként, hanem minden évben gyakorlatot szerezhetnek az iskolákban. Ez utóbbit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is jónak találja.
A PSZ korábban már kifejtette a véleményét a tanárképzés átalakításáról. Szerintük egy pedagógus akkor tud tanítani, ha biztonságban van, és sokkal több a tudása, mint a diákoknak. Az már régen rossz, ha egy tanár csak annyit tud, amennyit tanítania kell, mert úgy nem lesznek gyerekek, akik tovább tudnának tanulni – tették hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
