Már a PISA-vizsgálatokból is kiderül, hogy a magyar 15 évesek tanulói teljesítménye mind szövegértésből, mind matematikából, mind természettudományból egyre rosszabb, de minimum stabilan tartja az alacsony színvonalat - írja a hvg.hu.
A friss kutatás sem mutat jobb képet az oktatásról. Az oldal által részletesen elemzett az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített – 2020-as Oktatási és Képzési Figyelőből kiderül, hogy a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.
A kutatás csak az uniós országokra fókuszál természetesen - teszik hozzá -, de különösen aggasztó, hogy ezek a diákok nem rendelkeznek a munkaerőpiac által megkívánt alapvető készségekkel sem. Ezen felül az inaktivitás növekedése a 17 évesek körében aggasztó, mivel esetükben nagyon magas a tartós munkanélküliség kockázata.
Az uniós jelentés hangsúlyozza, hogy a magyar oktatásra háruló egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány. „2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. A tanári alapképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet: a képzésre jelentkezők száma ugyan nőtt az elmúlt években, de magas a kimaradók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában" - idézi az oldal.
Persze vannak jó hírek is, az egyik ilyen a kisgyerekkori nevelésben résztvevő gyerekek aránya: ebben uniós elsők vagyunk. Számokban ez annyit tesz, hogy nálunk a 4–6 éves gyerekek 95,7 százaléka vesz részt koragyerekkori nevelésben, az uniós átlag 94,8 százalék. Illetve jóknak tűnnek a fiatalok foglalkoztatási mutatói is. 2019-ben a szakképzésben frissen végzettek 86,3 százalékos foglalkoztatási rátája az uniós átlag (79,1 százalék) fölött volt.
A részletes elemzést elolvashatjátok a hvg.hu-n.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
