Egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány, derül ki egy friss uniós jelentésből

Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.

  • Eduline

Már a PISA-vizsgálatokból is kiderül, hogy a magyar 15 évesek tanulói teljesítménye mind szövegértésből, mind matematikából, mind természettudományból egyre rosszabb, de minimum stabilan tartja az alacsony színvonalat - írja a hvg.hu.

A friss kutatás sem mutat jobb képet az oktatásról. Az oldal által részletesen elemzett az Európai Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága (DG EAC) által készített – 2020-as Oktatási és Képzési Figyelőből kiderül, hogy a magyar 15 évesek alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és 2009 óta romlott.

A kutatás csak az uniós országokra fókuszál természetesen - teszik hozzá -, de különösen aggasztó, hogy ezek a diákok nem rendelkeznek a munkaerőpiac által megkívánt alapvető készségekkel sem. Ezen felül az inaktivitás növekedése a 17 évesek körében aggasztó, mivel esetükben nagyon magas a tartós munkanélküliség kockázata.

Az uniós jelentés hangsúlyozza, hogy a magyar oktatásra háruló egyre nagyobb kihívás lesz a tanárhiány. „2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. A tanári alapképzés nem képes kielégíteni a tanárok iránti keresletet: a képzésre jelentkezők száma ugyan nőtt az elmúlt években, de magas a kimaradók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában" - idézi az oldal.

Persze vannak jó hírek is, az egyik ilyen a kisgyerekkori nevelésben résztvevő gyerekek aránya: ebben uniós elsők vagyunk. Számokban ez annyit tesz, hogy nálunk a 4–6 éves gyerekek 95,7 százaléka vesz részt koragyerekkori nevelésben, az uniós átlag 94,8 százalék. Illetve jóknak tűnnek a fiatalok foglalkoztatási mutatói is. 2019-ben a szakképzésben frissen végzettek 86,3 százalékos foglalkoztatási rátája az uniós átlag (79,1 százalék) fölött volt.

A részletes elemzést elolvashatjátok a hvg.hu-n.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.