A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint a tanárképzés átalakításának a célja biztosan nem a képzés lebutítása – mondta az ATV-nek, miután múlt héten kiderült, hogy a kormány durván megnyirbálná a tanárképzést, a tanmenetet az új Nemzeti alaptantervhez igazítva. A terv szerint a követelmények könnyítésével a képzési területen lévő jelentős lemorzsolódását szeretnék csökkenteni. Horváth Péter szerint a pedagógushiányra nem ez a megoldás.
Én azt gondolom, hogy szakmódszertan kellene, vagy akár pszichológiai jellegű felkészítés is a mai pedagógusoknak. Ha erről van szó, akkor bizonyos értelmében egyfajta tudománycsökkentéssel egyetértenék
– közölte az elnök, aki szerint a tanárszakos tananyag sok esetben lehet, hogy "túlzó".
Pozitívumként emelte ki, hogy továbbra is megmarad a tanárok kétszakossága, egységesen ötéves lesz majd a képzés, ráadásul a tanárjelöltek nemcsak végzősként, hanem minden évben gyakorlatot szerezhetnek az iskolákban. Ez utóbbit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is jónak találja.
A PSZ korábban már kifejtette a véleményét a tanárképzés átalakításáról. Szerintük egy pedagógus akkor tud tanítani, ha biztonságban van, és sokkal több a tudása, mint a diákoknak. Az már régen rossz, ha egy tanár csak annyit tud, amennyit tanítania kell, mert úgy nem lesznek gyerekek, akik tovább tudnának tanulni – tették hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
