Nem csoda, hogy nagy a tanárhiány, alig felvételiznek a diákok pedagógusképzésekre

A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?

  • Csik Veronika

Az idén végzett Klebelsberg-ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik - mondta korábban Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter arra a kérdésre, hogy áll tanárokkal az ország az új tanévben. A fő kérdés az, összesen hány diákot vettek fel tanító szakra ebben az évben - tette fel a kérdést Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

 A csaknem 15 ezer jelentkező közül mintegy 8 500 hallgató kezdhette meg tanulmányait ezen a területen

- válaszolta meg a parlamenti kérdést Schanda Tamás az ITM államtitkára. Hozzátéve, szerinte a kormány 2010-hez képest 72%-kal több forrást biztosít az oktatásra, "jövőre pedig 108 milliárd forinttal bővült az ágazat támogatása". Sőt kiemelte azt is, hogy "míg 2010-ben 87 pedagógus jutott 1000 diákra, most ez a szám 96". Ezzel a statisztikával egy ideig büszkélkedett a kormányzat, azonban a tanár-diák számok kapcsán közzétett torzító diagramm kapott hideget-meleget.

Idén az általános felvételi eljárásban kicsivel több mint 13 ezren felvételiztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an, a pótfelvételin kicsivel több mint 800-an jártak sikerrel, vagyis ennyien iratkozhatnak be az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- vagy éppen gyógypedagógusi szakjára.

Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb, mint a tavalyi – igaz, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott. A korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat ezeken a pedagógusszakokon, 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma: 2019-ben óvodapedagógiai képzésre például 1802-en, tanítóira 1030-an kerültek be.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu