A pedagógushiány ellen a kormány a Klebelsberg-ösztöndíjasokat vetné be. De hányan felvételiztek idén tanári vagy tanítói szakra?
Az idén végzett Klebelsberg-ösztöndíjasoknak a szerződésük szerint hat hónapjuk van elhelyezkedni, de már szeptember végéig 65–70 százalékuk munkába áll. A többi végzett ösztöndíjas pedagógus sikeres elhelyezése is várhatóan legkésőbb az év végéig megtörténik - mondta korábban Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter arra a kérdésre, hogy áll tanárokkal az ország az új tanévben. A fő kérdés az, összesen hány diákot vettek fel tanító szakra ebben az évben - tette fel a kérdést Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.
A csaknem 15 ezer jelentkező közül mintegy 8 500 hallgató kezdhette meg tanulmányait ezen a területen
- válaszolta meg a parlamenti kérdést Schanda Tamás az ITM államtitkára. Hozzátéve, szerinte a kormány 2010-hez képest 72%-kal több forrást biztosít az oktatásra, "jövőre pedig 108 milliárd forinttal bővült az ágazat támogatása". Sőt kiemelte azt is, hogy "míg 2010-ben 87 pedagógus jutott 1000 diákra, most ez a szám 96". Ezzel a statisztikával egy ideig büszkélkedett a kormányzat, azonban a tanár-diák számok kapcsán közzétett torzító diagramm kapott hideget-meleget.
Idén az általános felvételi eljárásban kicsivel több mint 13 ezren felvételiztek valamilyen pedagógusképzésre, közülük 7316-an, a pótfelvételin kicsivel több mint 800-an jártak sikerrel, vagyis ennyien iratkozhatnak be az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- vagy éppen gyógypedagógusi szakjára.
Az idei elsőévesek száma a pótfelvételizőkkel és a keresztfélévben kezdőkkel együtt valamivel magasabb, mint a tavalyi – igaz, a felvételi szabályok szigorítása körüli bizonytalanság, a kötelező emelt szintű érettségi bevezetése és a koronavírus-járvány miatt a 2020-as felvételi negatív rekordot hozott. A korábbi években azonban ennél jóval többen kezdték meg tanulmányaikat ezeken a pedagógusszakokon, 2017 és 2019 között még 9500-9800 között mozgott az elsőévesek száma: 2019-ben óvodapedagógiai képzésre például 1802-en, tanítóira 1030-an kerültek be.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
