A minisztérium szerint "zavartalan" az oktatás, nem okoz nagy gondot az oltatlan tanárok kényszerszabadsága

Lesz elég tanár az iskolákban, valóban nem lesz gond az oktatásban a kötelező oltást visszautasító pedagógusok kényszerszabadságolása miatt? A minisztérium válaszolt.

  • Eduline

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolva ismételte el a tárca korábbi adatait:

az állami fenntartású iskolákban dolgozó a 78 ezer pedagógus 94%-a már beoltatta magát, 3% szakorvosi ellenjavallattal, 1 % miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1% van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul

- sorolta az államtitkár. Ezek alapján a minisztérium továbbra is a pedagógusok 1%-ának kiesésével számol, ők csak az oltás után térhetnek vissza az iskolákba. Rétvári Bence szerint mindezek miatt "a köznevelési feladatellátás január 3-án zavartalanul folytatódott". Hozzátette, ahol "kis számban" kiestek oltatlan tanárok, ott a fenntartók gondoskodnak a helyettesítésükről.

Mi a helyzet az iskolákban?

Az Eduline-hoz eddig érkezett visszajelzések vegyesek. Vannak olyan olvasóink, akik arról számoltak be, hogy komolyabb fennakadás nem volt a hét elején, mások a korábbi tanárhiány miatt nem szembesültek nagyobb változásokkal - szeptemberben sem volt angoltanár, és ez most sem változott. De vannak olyanok is, akik azt mondták, hogy több tanár a tantestületből egyházi vagy alapítványi iskolába ment át, ott ugyanis az intézmény vezetése dönt(het) arról, kötelezővé teszi-e az oltást.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.