Nagyon sok óvodából hiányzik egy vagy több óvodapedagógus, helyettük pedagógiai asszisztensek, nyugdíjas óvónők vagy éppen dajkák segítenek a gyerekek ellátásban. Leggyakrabban persze a többi óvodapedagógus kénytelen túlórázni, a plusz munkáért gyakran azonban semmit nem kapnak. Sem pénzt, sem szabadnapokat.
Majdnem háromszáz óvodapedagógusi álláshirdetés van a közszféra állásportálján, a közigállás.gov.hu-n. Bár a tanév már három hónapja tart, van olyan óvoda, ahová nem is egy, hanem több óvónőt keresnek. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület friss kutatása is komoly problémákra utal. Kérdőívüket 2322-en töltötték ki, az eredményekből pedig egyértelműen kiderül, hogy jelentős a munkaerőhiány az óvodákban. A felmérésben részt vevő óvodák kétharmadában van betöltetlen óvodapedagógusi álláshely, sok helyen nem is egy, hanem két, három vagy még több – az egyesített óvodákba akár tíz-tizenegy új munkatársat is fel lehetne venni.
Kevés pénzért sokat dolgoznak
Az óvodai dolgozók egyértelműen az alacsony fizetéssel, a munkaterhek növekedésével, a komoly adminisztrációs teherrel és a túlórákkal magyarázzák a pedagógushiányt. „Véleményem szerint az alacsony bér a fő probléma. Elsősorban: ha több lenne a fizetés, akkor vonzóbb lenne a hivatás is, és így az óvodavezetőknek nem azt kellene felvenni, aki jelentkezik, hanem aki szakmailag is megfelelő, mert jelen esetben sajnos nem mindig így történik. Másodsorban: több fizetésért nem éreznék a pedagógusok sem azt, hogy az adminisztráció, az otthoni készülés, a plusz energia mind-mind csak teher, hanem tudnák, hogy a pénzért dolgozik meg. Harmadsorban: a kevés bér miatt sok pedagógus más jellegű munkát is vállal, ami miatt a fáradsága növekszik, türelme csökken stb. Mindez egyenes út a korai kiégéshez. A legelkötelezettebb pedagógust is el tudja tántorítani az, hogy nem tud megélni a béréből, pedig egyetemen tanult” – írta az egyik óvodapedagógus.
Az óvodák egyébként más-más „megoldásokkal” próbálják ellensúlyozni az óvodapedagógus-hiányt. A visszajelzésekből úgy tűnik, a legtöbbször a pedagógiai asszisztensek ugranak be a hiányzó pedagógusok helyére. „A pedagógiai asszisztensek azonban érettségivel és OKJ-s végzettséggel rendelkeznek, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy képesítés nélküliek kerültek a gyermekcsoportokba. Ennél lényegesen jobb megoldás lenne a nyugdíjas óvodapedagógusok visszahívásával megoldani a súlyos, és nem átmeneti pedagógushiányt” – olvasható a kutatási összefoglalóban.
A válaszokból az is kiderül, hogy ha egy óvodából egy vagy több pedagógus hiányzik, gyakran a többiek túlóráznak, vagy nyugdíjas pedagógusok, dajkák helyettesítenek, sőt az is előfordul – ezt kilencvenketten említették –, hogy közmunkás segített a gyerekek ellátásában. A második leggyakoribb módszer, hogy csoportokat vonnak össze.
| Mennyit kapnak a túlórákért? Jellemzően semmit |
A megkérdezett óvodai dolgozók többsége semmit nem kap azért, ha túlórázik. Több mint 1100 ilyen válasz érkezett, 733-an azt válaszolták, hogy lecsúsztathatják a ledolgozott pluszidőt, és csak 140-en írták azt, hogy túlórapénzt kapnak. |
Ez sem a legjobb megoldás. Az egyesület ugyanis arra is rákérdezett, hány gyerekkel kell foglalkozniuk – a válaszadók több mint fele azt írta, náluk 20-25 fős egy átlagos óvodai csoport, minden negyedik óvodai dolgozó pedig 25-30 fős csoportokban dolgozik. „Mindez azért érdekes, mert folyamatosan a gyermeklétszám csökkenéséről hallunk, olvasunk, ugyanakkor tudjuk, hogy főleg a hátrányos helyzetű térségekben, a vidéki városok, községek, falvak területén folyamatosan nagy létszámokkal dolgoznak a kollégáink” – írja a kutatási összefoglalóban a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Van-e logopédus, gyógypedagógus?
„1510 válaszoló jelezte, hogy van speciális szakember az intézményben, illetve 1810 helyen kapnak segítséget az óvodák a szakszolgálatoktól. A nagyobb óvodai intézmények, illetve az egyházak és alapítványok által működtetett intézményekben a speciális szakemberek jelenléte megfelelőnek ítélhető, ugyanakkor ezen szakemberek hiánya a hátrányos helyzetű térségekben – ott is leginkább az 1-4 csoportos óvodákban a legmagasabb. Némi enyhülést jelent ebben a helyzetben a szakszolgálatok által nyújtott segítség, azonban ez sem tudja jelentősen csökkenteni a falusi, kisközségi óvodák hátrányát” – olvasható az összefoglalóban.
Így aztán nem meglepő, hogy a megkérdezetteknek 44 százaléka szerint a speciális nevelési igényű gyerekek nem kapnak megfelelő segítséget, fejlesztést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
