December 15-én járt le a tanárok kötelező oltásának határideje, a plusz 15 napos "türelmi idővel" legkésőbb december végéig adathatták be az oltást az érintett pedagógusok. Sokan azonban nem tették.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, december 15-ig kellett beoltatniuk magukat koronavírus ellen az állami iskolákban dolgozóknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek a döntés bejelentése óta folyamatosan azt kérték, hogy a kormány vonja vissza az erről szóló rendeletet, az ugyanis szerintük még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt - ez azonban nem történt meg.
Így jogosan merül fel a kérdés, mennyi pedagógus munkaviszonya szűnik meg a kötelező koronavíruselleni oltás miatt - erre volt kíváncsi Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is.
Az írásbeli kérésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt írta, a tanároknak december 15-ig volt idejük dönteni és igényli az oltást. A jogszabály azt is kimondja, hogy azok, akik nem oltatták be magukat, január 3-tól, azaz mától fizetés nélküli szabadságon vannak. A minisztérium szerint arról azonban, hogy ez pontosan hány tanárt érint,
csak később közölhető adat.
"Természetesen helyi szinten a munkáltatók, illetve az intézményvezetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a végül be nem oltott, és felmentéssel sem rendelkező pedagógusok feladatainak ellátását megfelelő szakemberekkel pótolni tudják" - írta az Emmi államtitkára.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyébként azt közölte, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban”. Hozzáteszik: a pedagógusok sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel, az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos.
A szakszervezetek számoltak
A PDSZ tavalyi belső felmérésében 217 intézmény adatai dolgozta fel: 8732 dolgozót köteleztek oltásra, és csaknem 19 százalékuk – 1637 személy – nem vállalta az oltást.
December elején az oktatásban dolgozók tíz százaléka nem volt beoltva, az arányuk a hónap közepére öt százalékra csökkent – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter azt mondta, az elmúlt hetekben körülbelül ötezer főre csökkent az oltatlan iskolai dolgozók száma. A pedagóguskar elnöke – aki a győri Révai-gimnázium igazgatója – saját iskolájában hat pedagógus mondott nemet a koronavírus elleni oltásra, később azonban hárman meggondolták magukat.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
