A minisztérium még nem tudja, hányan estek ki az oktatásból a kötelező oltás miatt

December 15-én járt le a tanárok kötelező oltásának határideje, a plusz 15 napos "türelmi idővel" legkésőbb december végéig adathatták be az oltást az érintett pedagógusok. Sokan azonban nem tették.

  • Csik Veronika

Ahogy arról mi is beszámoltunk, december 15-ig kellett beoltatniuk magukat koronavírus ellen az állami iskolákban dolgozóknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek a döntés bejelentése óta folyamatosan azt kérték, hogy a kormány vonja vissza az erről szóló rendeletet, az ugyanis szerintük még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt - ez azonban nem történt meg.

Így jogosan merül fel a kérdés, mennyi pedagógus munkaviszonya szűnik meg a kötelező koronavíruselleni oltás miatt - erre volt kíváncsi Rig Lajos jobbikos országgyűlési képviselő is.

Az írásbeli kérésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt írta, a tanároknak december 15-ig volt idejük dönteni és igényli az oltást. A jogszabály azt is kimondja, hogy azok, akik nem oltatták be magukat, január 3-tól, azaz mától fizetés nélküli szabadságon vannak. A minisztérium szerint arról azonban, hogy ez pontosan hány tanárt érint,

csak később közölhető adat.

"Természetesen helyi szinten a munkáltatók, illetve az intézményvezetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a végül be nem oltott, és felmentéssel sem rendelkező pedagógusok feladatainak ellátását megfelelő szakemberekkel pótolni tudják" - írta az Emmi államtitkára.

Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyébként azt közölte, „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban”. Hozzáteszik: a pedagógusok sok emberrel találkoznak, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel, az oltásuk a saját egészségük és mások védelme miatt is fontos.

A szakszervezetek számoltak

A PDSZ tavalyi belső felmérésében 217 intézmény adatai dolgozta fel: 8732 dolgozót köteleztek oltásra, és csaknem 19 százalékuk – 1637 személy – nem vállalta az oltást.

December elején az oktatásban dolgozók tíz százaléka nem volt beoltva, az arányuk a hónap közepére öt százalékra csökkent – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter azt mondta, az elmúlt hetekben körülbelül ötezer főre csökkent az oltatlan iskolai dolgozók száma. A pedagóguskar elnöke – aki a győri Révai-gimnázium igazgatója – saját iskolájában hat pedagógus mondott nemet a koronavírus elleni oltásra, később azonban hárman meggondolták magukat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.