Több ezer tanár mondott nemet az oltásra, lehet, hogy sok iskolában csoportokat kell majd összevonni

December elején az oktatásban dolgozók tíz százaléka nem volt beoltva, az arányuk mostanra öt százalékra csökkent – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

  • Eduline

Horváth Péter az Inforádiónak azt mondta, az elmúlt hetekben körülbelül ötezer főre csökkent az oltatlan iskolai dolgozók száma. A pedagóguskar elnöke – aki a győri Révai-gimnázium igazgatója – saját iskolájában hat pedagógus mondott nemet a koronavírus elleni oltásra, később azonban hárman meggondolták magukat.

„Ez kicsit enyhít a helyzeten. Ahol azért ennél lényegesen rosszabb arányok vannak, ott nehéz évkezdésre lehet számítani” – tette hozzá.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az oltatlan (és emiatt fizetés nélküli szabadságra küldött) pedagógusok méltányossági kérelmet nyújthatnak be az emberi erőforrások miniszteréhez. Nem határozták meg pontosan, mire adhat Kásler Miklós felmentést, de lehet, hogy ez emeli majd azoknak a számát, akik január 3-án folytathatják a munkát az iskolákban.

Több iskolában előfordulhat, hogy jövőre csoportokat kell összevonni, vagy egy másik intézményből, sőt egy másik településről kell áthívni tanárokat a beoltatlan, ezért fizetés nélküli szabadságra küldött pedagógusok helyett.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.