Hétfő délután folytatja országjárását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), Pécsett beszélnek majd arról, mekkora veszélyt jelent az egyre égetőbb pedagógushiány.
Ahogy arról beszámoltunk, pénteken jelentette be Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának elnöke, hogy a szakszervezet akciósorozatot szervez a következő napokban, az ország különböző pontjain tartanak majd sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinójuk több tankerületi központ előtt is felbukkan majd. Így szeretnék felhívni a figyelmet arra, mennyire „közel van az a pillanat, amikor visszafordíthatatlanná válik – különösen – az állami közoktatás végleges hanyatlása”.
Hétfő délután háromkor Pécsett, a Színház téren, négykor pedig Székesfehérváron, a Petőfi utcában lesz az akciósorozat újabb megállója – derül ki az esemény Facebook-oldaláról.
Az elmúlt napokban tartottak sajtótájékoztatót Miskolcon, Kazincbarcikán, Sárospatakon, Dunaújvárosban és Mohácson is.
„El akarjuk érni, hogy ne a szokásos reflexekkel kezeljen minket a közvélemény, miszerint: „Már megint sírnak a pedagógusok!” Ennél sokkal súlyosabb a helyzet! Ma még mi kiabálunk, kérünk, követelünk, s ha nem lesz érdemi változás, nem mi, hanem lehet, hogy leginkább azok a szülők, nagyszülők fognak „sírni”, akik általában a legnagyobb ellenszenvvel fogadják panaszainkat” – írják, hozzátéve: a koronavírus elleni oltást elutasítók fizetés nélküli szabadságra küldésével még súlyosabbá válik a pedagógushiány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
