Jelentősen visszaesett az elmúlt években a középfokú nyelvvizsgát szerzők száma, miközben a felsőfokú vizsgázók aránya közel egy évtizede alig változik. 2025-ben ugyan 1495 fővel többen szereztek felsőfokú nyelvvizsgát, mint 2016-ban, középszinten viszont több mint 75 ezer fős a visszaesés.
Tavaly több mint 400-an nyelvvizsgáztak magyarból, majdnem kétszer annyian mint 2016-ban.
Tavaly a vizsgázók majdnem 90 százaléka ért el 60 százalékot az emelt szintű angolérettségin, így a vizsgájuk középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
Fontos, hogy csak emelt szintű nyelvi érettségivel kaphattok nyelvvizsga-bizonyítványt.
Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, az egyetemi felvételin továbbra is értékes többletpontokat ér, és a munkaerőpiacon is komoly előnyt jelent. Jó hír, hogy 2026-ban az első sikeres vizsga után már akár 80 700 forintot is vissza lehet igényelni az államtól.
A külügyminisztériumban sajtóreferensi pozícióban dolgozó Gáspár Evelin friss Instagram-posztja, amelyben Marco Rubiót köszöntötte, nem a kívánt hatást érte el.
Nyolcezer forinttal emelkedett a támogatás összege a tavalyihoz képest.
Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.
Néhány év alatt nagyjából a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma.
Sokan vannak, akik a nyelvvizsgát nem egyszerre, hanem külön-külön - szóbeli és írásbeli részvizsgaként - teljesítették. Ilyen esetekben fontos kérdés, hogy miként lehet hivatalosan is igazolni a komplex nyelvtudást.
Jó hír a nyelvvizsgázóknak: a minimálbér emelése miatt 2026-ban ismét magasabb összeg járhat az első sikeres nyelvvizsga vagy emelt szintű nyelvi érettségi után.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben visszaesett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, és ez egyre látványosabban megmutatkozik a felsőoktatásba jelentkezők körében is: míg korábban a nagy budapesti egyetemekre felvettek szinte mindegyike rendelkezett legalább egy B2-es nyelvvizsgával, mára akár húsz százalékkal is csökkent azok aránya, akik a felvételiig megszerezték azt – annak ellenére, hogy a vizsga első alkalommal ingyenes és többletpontot is ér.
Az idegen nyelvi kompetenciamérésen minden évfolyam jobban teljesített mint tavaly. Fontos azonban kontextusba tenni az első pillantásra pozitívnak tűnő eredményeket.
Évről évre negatív rekordokat dönt a nyelvvizsgázók száma az először csak átmenetileg, a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amnesztiák, majd 2022 végén a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Ekkortól kezdve ugyanis a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvvizsga már nem feltétele a diplomaszerzésnek, ami a nyelvvizsgázók számának látványos beszakadásához vezetett. Ezen pedig az emelt érettségi is csak enyhíteni tud.
Megnéztük, mennyi többletpontot kaphatnak a jelentkezők a nyelvvizsgáikért a keresztféléves mesterképzési felvételin – az eredmény meglepő: van, ahol az első nyelvvizsgáért egyáltalán nem jár pluszpont.
Hiába kaphatják vissza a nyelvtanulók az első nyelvvizsgájuk árát, egyre csökken azoknak a száma, akik bármilyen idegen nyelvből vizsgáznak.
Összesen hat olyan nyelv van, amelyből még nem született nyelvvizsga 2025-ben.
A 37 ezret sem éri el azoknak a száma, akik 2025 első hat hónapjában nyelvvizsgát tettek, azoké pedig még alacsonyabb, akiknek ez sikerült is.
A diploma megszerzéséhez szaknyelvi nyelvvizsgára van szükség? Megmutatjuk, hol találjátok az akkreditált vizsgaközpontokat.
