Egy új társasjáték született az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, amely a hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett fiatalokat segíti abban, hogy bátran tervezzék a jövőjüket.
800 egyetemista igyekszik csökkenteni a továbbtanulásban való lemorzsolódást.
A 18-24 évesek 12,4 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásnak annak ellenére, hogy legfeljebb csak az alapfokú végzettségük van.
A keddi Országgyűlésen a Corvinus vizsgabotránya mellett szó volt az oktatás színvonalának "javulásáról" is.
A 2022-es népszámlálásból kiderült, hogy 237 ezer a munkanélküliek számra Magyarországon. A foglalkoztatottak aránya az előző cenzus óta közel 10 százalékkal, 49,1 százalékra emelkedett.
Az Oktatási Hivatal tavaly május óta több tucat köznevelési intézményben indított komplex vizsgálatot. A legtöbb esetben azért volt szükség az ellenőrzésre, mert az adott iskolában túl sok diák morzsolódott le.
A probléma ugyan nem csak Magyarországon jelenik meg, viszont az EU-átlag javult e téren, a tagállamok többsége ugyanis javított a náluk lévő helyzeten.
Csak a harmada szerez érettségi oklevet azoknak a diákoknak, akik magyar nyelvű oktatásban vesznek részt Erdélyben.
Erre a megdöbbentő eredményre jutott nemrég az UNICEF. A funkcionális analfabetizmus eddig is létező probléma volt, de a koronavírus-járvány és a hónapokig tartó online oktatás miatt még több gyerek küzd szövegértési nehézségekkel.
Nógrád megyében majdnem minden ötödik felső tagozatos tanulót veszélyeztet a lemorzsolódás, míg a budapestiek csupán 3,7 százaléka érintett ebben a problémában. Hasonlóak az arányok a halmozottan hátrányos helyzetű diákok körében is.
Adatok bizonyítják, hogy nem javult az oktatás minősége 2010 óta, az iskolák szakmai autonómiája megszűnt, a pedagógus-életpálya romokban, a diákok teljesítménye nem javult, esélyegyenlőségről pedig szó sincs.
Friss adatok szerint idén februárig 18 ezer diák hagyta félbe képzését, ez 4000-rel több a tavalyi számnál.
Még mindig népszerűek a jogászképzések, évente több ezren jelölik meg ezt a területet a felvételin. A lemorzsolódási adatok: azonban aggasztók, a hallgatók alig fele végzi el az ötéves jogászképzést.
Minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást. Vannak, akik munka nélkül nem engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint a magyar hallgatók többsége alapvetően lelkes, de több mint felük a megélhetés miatt már az egyetem alatt dolgozik, és közel harmaduk él szüleivel.
76 ezren kerültek be az idei felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy ennyien diplomát is szereznek majd néhány év múlva: számos olyan képzés van, amelyet a hallgatók több mint fele félbehagy. Nem sikerült csökkenteni a lemorzsolódók arányát az elmúlt években, még mindig riasztó statisztikákkal szembesülnek az egyetemek.
Újra átszabná a tanárképzést a kormány: a lemorzsolódási adatokra hivatkozva megnyirbálnák a tananyagot. Pedig a statisztikák azt mutatják, hogy a tanári pályára készülők többsége elvégzi a képzést, a legtöbb pályakezdőnek nem az egyetemen megy el a kedve a tanítástól, hanem utána. Évente 5-6 ezren végeznek pedagógusszakon, de közülük mindössze alig háromezren helyezkednek el iskolában, óvodában.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal legutóbbi ülésén úgy tűnik, pedagógusképzés átalakítása is előkerült. Ha a tervek megvalósulnak, minden „felesleges anyag” kikerül a képzésekből - egy középiskolai tanárnak nem kell majd a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia.
"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
