Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A hároméves alapképzések több mint harmada abszolutórium nélkül zárul, jelentős a lemorzsolódás a műszaki, az informatikai és a természettudományi területen, de meglepően sokan hagyják ott a jogászképzést is - derül ki az Oktatási Hivatal friss elemzéséből. Kifejezetten rossz a helyzet a levelező és a fizetős képzéseken, gyakorlatilag minden második hallgató diplomaszerzés nélkül távozik az egyetemről.
Komoly az informatikushiány, és pont ezeken a szakokon a legnagyobb a lemorzsolódás
Bár az informatikai képzéseken valamivel jobbak az adatok, mint korábban, még mindig ezen a területen a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem fejezik be tanulmányaikat: csak minden harmadik képzés zárul abszolutóriummal. A legnagyobb gond a programtervező informatikus szakon van: a képzések 56-60 százalékát félbehagyják.
Ez persze nem jó hír azoknak a cégeknek, amelyek eddig is csak nehezen tudtak informatikust találni. Egy januárban nyilvánosságra hozott felmérésből kiderült, hogy körülbelül kilencezer informatikai álláshely betöltetlen, de ha a mostani trendek folytatódnak, két év múlva akár 26 ezer is lehet a különbség a piaci kereslet és a különböző informatikai képzéseken frissen végzettek száma között.
Az osztatlan szakok közül (ilyen például az általános orvosi, a tanári, az állatorvosi) a jogászképzésen a legmagasabb a lemorzsolódók aránya, 41-46 százalék. Ez az egyetlen olyan osztatlan szak, amelyen több a lemorzsolódó hallgató, mint az abszolutóriumot szerző.
A gazdaságtudományi szakokon valamivel jobb a helyzet, a hallgatók "mindössze" harmada távozik diplomaszerzés nélkül az egyetemről: a népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel képzésen 30-38 százalékos az arányuk.
Nem az egyetemen, utána "morzsolódik le" a legtöbb pedagógus
A pedagógusképzéseken viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik félbehagyják tanulmányaikat - vagyis nem az egyetemen, hanem valamikor a diplomaszerzés után megy el a kedve az óvodai, iskolai munkától a pályaelhagyóknak.
A 2009/2010, a 2010/2011 és a 2011/2012-es tanévben kezdett, pedagógiai alapszakon tanuló hallgatók (például a leendő tanítók, óvodapedagógusok) 23-28 százaléka morzsolódott le, vagyis csak minden negyedik hallgató hagyta félbe az egyetemet, ami jóval alacsonyabb arány, mint az informatikai, a gazdasági vagy éppen a műszaki területen. A gyógypedagógia szakról még kevesebben esnek ki, 9-14 százalék között mozog a lemorzsolódók aránya.
De miért hagyják ott ilyen sokan az egyetemet?
A lemorzsolódással mindenki veszít: az állam és a hallgató (és a tanulmányokat finanszírozó szülők) pénzt, de a hallgatók éveket is. A korábbi felsőoktatási stratégia azt tűzte ki célul, hogy legalább 10 százalékkal csökkentik a lemorzsolódók arányát, de ez – mutatott rá az Állami Számvevőszék áprilisban nyilvánosságra hozott felsőoktatási helyzetelemzése – nem valósult meg, még mindig jóval magasabb, mint az EU-s átlag.
Az azonban némi reményre ad okot, hogy az elmúlt években végre elkezdték azonosítani a „rizikófaktorokat”. Több kutatás talált összefüggést az önköltséges képzés és az egyetem félbehagyása között (vagyis aki fizet a tanulásért, valamivel nagyobb eséllyel hagyja ott a szakot), úgy tűnik, hogy a tanulás mellett végzett munka is szerepet játszhat, más tanulmányok többek között a hallgatók anyagi nehézségeire vezetik vissza a problémát, de fontos tényezőnek tűnnek a tanulmányi nehézségek is. És persze vannak hallgatók, akik egész egyszerűen csalódtak a képzésben és/vagy a felsőoktatásban, mert például középiskolásként nem kaptak elegendő segítséget a pályaválasztáshoz.
A "csalódottokról" részletes adatokat közöl az Eurostudent kutatás nemrég nyilvánosságra hozott gyorsjelentése. Nyolcezer magyar hallgatót kérdeztek a tanulmányairól, szociális és egyéb körülményeiről. A legérdekesebb válaszok az „általad végzett képzést másoknak is ajánlanád-e?” kérdésre érkeztek. A hallgatók mindössze 26 százaléka tudta ezt magabiztosan kijelenteni, további 30 százalék nem annyira magabiztosan ugyan, de nagyjából egyetért azzal, hogy másoknak is ajánlaná a szakját, 22 százalék a 3-ast jelölte meg, vagyis maga sem tudja, minden ötödik hallgató pedig egyáltalán nem ajánlaná a képzést másoknak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
