Az egyetemisták fele dolgozik is a tanulmányai mellett, ez azonban hosszútávon probléma is lehet
Minden második hallgató dolgozik az egyetem mellett, sokan komoly megélhetési problémák miatt vállalnak rész- vagy teljes munkaidős állást. Vannak, akik munka nélkül nem engedhetnék meg maguknak azt, hogy egyetemre járjanak.
Csik Veronika
Tíz egyetemistából négy folyamatosan dolgozik a tanulmányai mellett - ez derül ki az Eurosudent friss elemzéséből. A hallgatók 14 százaléka alkalomszerűen vállal munkát, 45 százalékuk pedig nem dolgozik a szorgalmi időszakban. A tanulmányaik mellett folyamatosan dolgozók aránya a felsőoktatási szakképzésen és a mesterképzésen tanulók között a legmagasabb - a hallgatók több mint fele, 55 százaléka dolgozik.
Sokaknak a megélhetése múlik rajta…
A dolgozó hallgatók legnagyobb része anyagi okokból vállal munkát, a legfontosabb motiváció a kutatás szerint a "megélhetésük fedezése", sokan pedig azért dolgoznak, hogy folytathassák az egyetemet. Magas azoknak az aránya, akik a fizetésükből tanulmányaik költségét próbálják fedezni - áll a kutatásban. Sokan munka nélkül egészen egyszerűen nem engedhetnék meg maguknak az egyetemet.
Eurodtudent
Valamivel kevesebben mondták a kutatóknak azt, hogy a munka egyfajta zsebpénzkiegészítés - az alapszükségleteiken felüli igényeiket fedezik a keresetükből. A kutatás eredményei alapján a legtöbb egyetemista "magának keres", családját csak minden ötödik hallgató támogatja a fizetéséből.
A jelentés szerint egyébként a magyar hallgatók több mint fele küzd anyagi nehézségekkel.
Ezen belül nagyon komoly pénzügyi nehézségekkel magasabb az esti vagy levelező képzésen (9,1%) tanulók és a felsőoktatási szakképzésben résztvevők (8,3%) küzdenek. A nappalis képzésre járók között a hallgatók 6%-a számolt be komoly anyagi gondokról, de az ilyen formában tanulók összesen több mint 76%-a küzd kisebb-nagyobb anyagi gondokkal.
…és a diploma
Az Eurostudent felméréséből az is kiderül, a dolgozó hallgatók valamivel több mint a fele tartja fontos szempontnak, hogy szakmai tapasztalatot is szerezzen a munkájában. Minden második hallgató munkaköre kapcsolódik is a tanulmányaihoz.
Elsőre meglepő lehet, de az, hogy a hallgatók ilyen nagy arányban vállalnak munkát, nem feltétlenül jó dolog. Több kutatás és felmérés is alátámasztja, hogy az anyagi nehézségek és a tanulmányok melletti munkavállalás az egyetemi lemorzsolódás egyik rizikótényezője. Egy korábbi OECD-kutatás szerint számos dolog fokozza a hallgatói lemorzsolódás esélyét - ezek közül az egyik a „munkaerőpiac vonzása”, amelynek következtében hajlandóak szakképesítés nélkül elhagyni a egyetemet, hogy javítsák az anyagi helyzetüket.
76 ezren kerültek be az idei felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, ez azonban közel sem jelenti azt, hogy ennyien diplomát is szereznek majd néhány év múlva: számos olyan képzés van, amelyet a hallgatók több mint fele félbehagy. Nem sikerült csökkenteni a lemorzsolódók arányát az elmúlt években, még mindig riasztó statisztikákkal szembesülnek az egyetemek.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.