A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája friss, több mint ötezer kutató bevonásával készült felmérése szerint a fiatal magyar kutatók egy része alig keres többet 200 ezer forintnál, miközben minden második kutató már fontolóra vette, hogy elhagyja a pályát – vagy akár az országot is.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter büszkén számolt be a Facebookon, hogy a Times Higher Education a magyar modellt kérte tőle példaként bemutatni a bakui eurázsiai konferencián.
A módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe.
Az egyetem minden karáról csatlakoztak a tiltakozáshoz az ELTE dolgozói.
Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontban tartott dolgozói fórumon egyhangú támogatást kapott az az álláspont, hogy a kutatók elutasítják a tervezett feldarabolást.
Feltételként azonban megszabták, hogy a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítsanak számukra.
Kormányzati nyomás állhat a háttérben.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felhívta arra a figyelmet, hogy a HUN-REN kutatóhálózat elnöke még mindig reagált az MTA-t ért vádakra.
„Nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni” - emeli ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Az akadémiai dolgozók szerint ezzel a kormány újra hadat üzent az Európai Uniónak.
A Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak kisajátítása ellen tüntettek a dolgozók.
A kutatók, akadémiai dolgozók tartanak attól, hogy a "modellváltással" elesnek az uniós támogatásoktól.
A hálózat vezetése egyelőre nem áll szóba a dolgozók képviselőivel.
A kutatóhálózatra szintén jellemzőek az alacsony bérek.
Kiveszik az elnevezésből Eötvös Lorándot. Arról a kutatóhálózatról van szó, amit bár az akadémia megpróbált visszaszerezni, de az újraválasztott elnökük már lemondott erről.
Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.
