A módosítással a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat négy központját olvasztanák be az egyetembe.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonnali jogvédelmet kért a Fővárosi Törvényszéktől, hogy megakadályozza négy jelentős kutatóközpont beolvasztását az Eötvös Loránd Tudományegyetembe (ELTE). Az ADF szerint ugyanis a Magyar Államkincstár jogellenesen kívánja bejegyeztetni az egyetem alapító okiratának módosítását – írják közleményükben.
A Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) még 2024 decemberében szavazta meg, hogy a hozzá tartozó ingatlanokat eladják, melyeket majd a HUN-REN kap meg. Majd június 27-én a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete amellett döntött, hogy a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontok az ELTE alá kerüljenek.
Az ADF álláspontja szerint az átszervezés előkészítése átláthatatlan volt, a döntéseket nem megfelelő felhatalmazással hozták meg, és mindez kormányzati nyomásgyakorlással is párosult. A döntés hátterét tovább árnyalja, hogy az érintett kutatók június 19-én szavaztak az ügyben: a több mint 800 válaszadó közül közel 90 százalék elutasította az ELTE-hez csatolást.
Mindezekre tekintettel az Akadémiai Dolgozók Fóruma két tagja a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadta a HUN-REN Irányító Testület döntését, és azonnali jogvédelmet kért az átalakulás megakadályozása érdekében, amiről a Magyar Államkincstárt is értesítette.
Emellett az ADF több közérdekű adatigénylést is benyújtott, hogy a nyilvánosság megismerhesse a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos eddigi határozatokat és jegyzőkönyveket.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
