A nyilvánosnak indult ülést gyorsan zárttá alakították és így döntöttek arról, hogy négy kutatóközpont a HUN-REN-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerüljön.
Nagy többséggel megszavazta az ELTE szenátusa a HUN-REN négy társadalom- és bölcsészettudományi kutatóközpontjának az egyetemhez csatolását hétfőn. Augusztus 1-től tehát a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont is az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez fog tartozni - számolt be róla a 444.
Mindezt annak ellenére, hogy korábban tiltakozását fejezte ki a Magyar Tudományos Akadémia - amiről a kormány 2019-ben választotta le a legnagyobb magyar kutatóhálózatot, az ELTE polgárai petíciót indítottak az átszervezés ellen, ami szerintük súlyosan sérti az egyetem autonómiáját, valamit a tudomány szabadságát, és magán az ülésen is részt vettek tiltakozók, akik NEM feliratú táblákkal próbáltak hatni a szenátusra.
A 444 úgy tudja, a tiltakozók többnyire kutatók és az ELTE polgárai voltak, akiktől az egyetem vezetése megijed; az egyik szenátusi tag például azt mondta, fizikailag fenyegetve érzi magát a demonstrálóktól, akiknek a kilétét megpróbálták kideríteni. Miután az ülés nyilvánossága miatt ezt nem sikerült megtudni, a szenátus zárt ülést rendelt el, a tiltakozókat kiküldték és csak ezt követően döntöttek a kutatóközpontok átvételéről. Úgy tudni, 40 szenátusi tag közül mindössze négyen szavaztak az átvétel ellen.
Darázs Lénárd, az egyetem augusztus 1-jén hivatalba lépő rektora egyébként korábban a Telexnek azt mondta; az ELTE nem bekebelezni, hanem megmenteni szeretné a HUN-REN-ből kirakott kutatóintézeteket, amik a tervezet szerint közvetlen rektori irányítás alatt fognak működni, függetlenül a karoktól, és a HUN-REN-től átkerülő oktatók - szemben az egyetem kari dolgozóival - nem lesznek közalkalmazottak.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn a közösségi médiában jogellenesnek, törvénybe ütközőnek nevezte a kutatóközpontok egyetemhez való csatolását, mert szerintük "az ELTE létszáma egynegyedével nőne, a mintegy 1200 új dolgozó azonban az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül."
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma álláspontja az ELTE vezetőinek szenátusi előterjesztéseirőlAz ELTE 2025. július 7-én...
Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Sunday, July 6, 2025
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
