Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
„A június 23-án tartott tanácskozáson az ELTE szenátusa nem döntött a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat felosztása kérdésében, arról később, egyelőre ismeretlen időpontban szavaznak majd” – olvasható az Akadémia Dolgozók Fórumának (ADF) közleményében.
Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n
HUN-REN Irányító Testülete péntek délután szavazta meg, hogy az ELTE vegye át a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben összesen mintegy 1200 kutató kerülne át az ELTE alá. Az átvételt az ELTE kezdeményezte.
Az ELTE után az MTA is bejelentkezett a HUN-REN négy kutatóközpontjára
Az ADF arról is írt, hogy: „a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik a megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa. A kutatóhálózat felszámolása olyan új körülmény, amely lehetetlenné teszi az Akadémiai Dolgozók Fóruma által egyébként is vitatott decemberi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását. A bérek és az átalakítás finanszírozás tekintetében is csak ígéretek hangoztak el a szenátusi ülésen.”
Közleményükben arra is kitértek, hogy továbbra sem derült ki, hogy milyen jogi keretben valósulna meg az elcsatolás, és milyen kikényszeríthető garanciákat kapnának a kutatók. Értesüléseik ezeket a részleteket a rektor nem kívánja megszavaztatni. Ezen felül a legtöbb szervezeti és jogi kérdés tisztázatlan.
„Az ELTE-vel ellentétben a kutatóhálózat már döntött: a dolgozók, az érintett intézetigazgatók és a főigazgatók nagy többséggel elutasították a javaslatot, az érdekvédelmi szervezetek nyílt levélben tiltakoztak. A kutatóhálózat felosztását csak a megkérdőjelezhető legitimitású úgynevezett Irányító Testület néhány, a miniszterelnök által kinevezett tagja támogatta egy olyan botrányos ülésen, ami után három tag le is mondott.” – fejtette ki az ADF.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
