ADF: elhalasztotta az ELTE a kutatóhálózatok átvételéről szóló szavazást

Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.

  • Rodler Lili

„A június 23-án tartott tanácskozáson az ELTE szenátusa nem döntött a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat felosztása kérdésében, arról később, egyelőre ismeretlen időpontban szavaznak majd” – olvasható az Akadémia Dolgozók Fórumának (ADF) közleményében.

Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n

HUN-REN Irányító Testülete péntek délután szavazta meg, hogy az ELTE vegye át a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben összesen mintegy 1200 kutató kerülne át az ELTE alá. Az átvételt az ELTE kezdeményezte.

Az ELTE után az MTA is bejelentkezett a HUN-REN négy kutatóközpontjára

Az ADF arról is írt, hogy: „a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik a megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa. A kutatóhálózat felszámolása olyan új körülmény, amely lehetetlenné teszi az Akadémiai Dolgozók Fóruma által egyébként is vitatott decemberi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását. A bérek és az átalakítás finanszírozás tekintetében is csak ígéretek hangoztak el a szenátusi ülésen.”

Közleményükben arra is kitértek, hogy továbbra sem derült ki, hogy milyen jogi keretben valósulna meg az elcsatolás, és milyen kikényszeríthető garanciákat kapnának a kutatók. Értesüléseik ezeket a részleteket a rektor nem kívánja megszavaztatni. Ezen felül a legtöbb szervezeti és jogi kérdés tisztázatlan.

„Az ELTE-vel ellentétben a kutatóhálózat már döntött: a dolgozók, az érintett intézetigazgatók és a főigazgatók nagy többséggel elutasították a javaslatot, az érdekvédelmi szervezetek nyílt levélben tiltakoztak. A kutatóhálózat felosztását csak a megkérdőjelezhető legitimitású úgynevezett Irányító Testület néhány, a miniszterelnök által kinevezett tagja támogatta egy olyan botrányos ülésen, ami után három tag le is mondott.” – fejtette ki az ADF.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.