ADF: elhalasztotta az ELTE a kutatóhálózatok átvételéről szóló szavazást

Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.

  • Rodler Lili

„A június 23-án tartott tanácskozáson az ELTE szenátusa nem döntött a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat felosztása kérdésében, arról később, egyelőre ismeretlen időpontban szavaznak majd” – olvasható az Akadémia Dolgozók Fórumának (ADF) közleményében.

Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n

HUN-REN Irányító Testülete péntek délután szavazta meg, hogy az ELTE vegye át a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben összesen mintegy 1200 kutató kerülne át az ELTE alá. Az átvételt az ELTE kezdeményezte.

Az ELTE után az MTA is bejelentkezett a HUN-REN négy kutatóközpontjára

Az ADF arról is írt, hogy: „a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik a megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa. A kutatóhálózat felszámolása olyan új körülmény, amely lehetetlenné teszi az Akadémiai Dolgozók Fóruma által egyébként is vitatott decemberi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását. A bérek és az átalakítás finanszírozás tekintetében is csak ígéretek hangoztak el a szenátusi ülésen.”

Közleményükben arra is kitértek, hogy továbbra sem derült ki, hogy milyen jogi keretben valósulna meg az elcsatolás, és milyen kikényszeríthető garanciákat kapnának a kutatók. Értesüléseik ezeket a részleteket a rektor nem kívánja megszavaztatni. Ezen felül a legtöbb szervezeti és jogi kérdés tisztázatlan.

„Az ELTE-vel ellentétben a kutatóhálózat már döntött: a dolgozók, az érintett intézetigazgatók és a főigazgatók nagy többséggel elutasították a javaslatot, az érdekvédelmi szervezetek nyílt levélben tiltakoztak. A kutatóhálózat felosztását csak a megkérdőjelezhető legitimitású úgynevezett Irányító Testület néhány, a miniszterelnök által kinevezett tagja támogatta egy olyan botrányos ülésen, ami után három tag le is mondott.” – fejtette ki az ADF.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.