Nem tudni mikor tartják a következő szavazást, azt viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma kiemelte, hogy a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa.
„A június 23-án tartott tanácskozáson az ELTE szenátusa nem döntött a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat felosztása kérdésében, arról később, egyelőre ismeretlen időpontban szavaznak majd” – olvasható az Akadémia Dolgozók Fórumának (ADF) közleményében.
Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n
HUN-REN Irányító Testülete péntek délután szavazta meg, hogy az ELTE vegye át a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben összesen mintegy 1200 kutató kerülne át az ELTE alá. Az átvételt az ELTE kezdeményezte.
Az ELTE után az MTA is bejelentkezett a HUN-REN négy kutatóközpontjára
Az ADF arról is írt, hogy: „a jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik a megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa. A kutatóhálózat felszámolása olyan új körülmény, amely lehetetlenné teszi az Akadémiai Dolgozók Fóruma által egyébként is vitatott decemberi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását. A bérek és az átalakítás finanszírozás tekintetében is csak ígéretek hangoztak el a szenátusi ülésen.”
Közleményükben arra is kitértek, hogy továbbra sem derült ki, hogy milyen jogi keretben valósulna meg az elcsatolás, és milyen kikényszeríthető garanciákat kapnának a kutatók. Értesüléseik ezeket a részleteket a rektor nem kívánja megszavaztatni. Ezen felül a legtöbb szervezeti és jogi kérdés tisztázatlan.
„Az ELTE-vel ellentétben a kutatóhálózat már döntött: a dolgozók, az érintett intézetigazgatók és a főigazgatók nagy többséggel elutasították a javaslatot, az érdekvédelmi szervezetek nyílt levélben tiltakoztak. A kutatóhálózat felosztását csak a megkérdőjelezhető legitimitású úgynevezett Irányító Testület néhány, a miniszterelnök által kinevezett tagja támogatta egy olyan botrányos ülésen, ami után három tag le is mondott.” – fejtette ki az ADF.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
