Lemondott Orbán tanácsadója az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökségéről

Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.

  • Eduline/MTI

Április 15-ei hatállyal lemondott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöki tisztségéről Maróth Miklós – közölte az ELKH Kommunikációs Osztálya az MTI-vel pénteken. Maróth létrehozása – azaz a kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alóli kiszervezése – óta vezette az ELKH-t, 2019. augusztus 1-jétől öt évre nevezték ki az élére.

Közleményük szerint Maróth Miklós saját tudományterületén végzett sok évtizedes sikeres munkáját tovább folytatja, emellett egy új, a magyar tudomány fejlesztésére irányuló jelentős program megvalósításán szeretne dolgozni.

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban az MTA alelnöke is volt. Emellett Orbán Viktor egyik tanácsadója is, 2022 közepe óta tudománypolitikáról ad tanácsokat a kormányfőnek.

Tudományos pályája 1967-ben indult az MTA Könyvtárában, majd 1970-től több mint negyven éven át az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában dolgozott. Oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte 1975-ben, ahol 1989-től címzetes egyetemi tanárként oktatott. 1992-től 1999-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának alapító dékánjaként, ezt követően 2013-ig egyetemi tanárként, a klasszika-filológia és az arabisztika professzoraként vett részt az oktatómunkában. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.

Maróth Miklós tudományos és társadalmi munkáját számos díjjal ismerték el, egyebek mellett megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, az Ókortudományi Társaság Marót Károly-díját, a Széchenyi-díjat, a Prima Primissima Díjat és a Corvin-lánc elismerést is. Több tudományos szervezetben töltött be vezető tisztséget, és jelenleg is több társaság tagja. 2007-2010 között az Union Académique Internationale elnöke volt, majd 2010-től napjainkig a szervezet tiszteletbeli elnöke. 2008-2014 között az MTA alelnöke volt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.