Lemondott Orbán tanácsadója az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökségéről

Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.

  • Eduline/MTI

Április 15-ei hatállyal lemondott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöki tisztségéről Maróth Miklós – közölte az ELKH Kommunikációs Osztálya az MTI-vel pénteken. Maróth létrehozása – azaz a kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alóli kiszervezése – óta vezette az ELKH-t, 2019. augusztus 1-jétől öt évre nevezték ki az élére.

Közleményük szerint Maróth Miklós saját tudományterületén végzett sok évtizedes sikeres munkáját tovább folytatja, emellett egy új, a magyar tudomány fejlesztésére irányuló jelentős program megvalósításán szeretne dolgozni.

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban az MTA alelnöke is volt. Emellett Orbán Viktor egyik tanácsadója is, 2022 közepe óta tudománypolitikáról ad tanácsokat a kormányfőnek.

Tudományos pályája 1967-ben indult az MTA Könyvtárában, majd 1970-től több mint negyven éven át az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában dolgozott. Oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte 1975-ben, ahol 1989-től címzetes egyetemi tanárként oktatott. 1992-től 1999-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának alapító dékánjaként, ezt követően 2013-ig egyetemi tanárként, a klasszika-filológia és az arabisztika professzoraként vett részt az oktatómunkában. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.

Maróth Miklós tudományos és társadalmi munkáját számos díjjal ismerték el, egyebek mellett megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, az Ókortudományi Társaság Marót Károly-díját, a Széchenyi-díjat, a Prima Primissima Díjat és a Corvin-lánc elismerést is. Több tudományos szervezetben töltött be vezető tisztséget, és jelenleg is több társaság tagja. 2007-2010 között az Union Académique Internationale elnöke volt, majd 2010-től napjainkig a szervezet tiszteletbeli elnöke. 2008-2014 között az MTA alelnöke volt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.