Lemondott Orbán tanácsadója az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökségéről

Maróth Miklós a saját tudományterületén végzett évtizedes munkáját folytatja és egy új tudományfejlesztési programon is szeretne dolgozni.

Eduline/MTI

Április 15-ei hatállyal lemondott az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöki tisztségéről Maróth Miklós – közölte az ELKH Kommunikációs Osztálya az MTI-vel pénteken. Maróth létrehozása – azaz a kutatóhálózat Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alóli kiszervezése – óta vezette az ELKH-t, 2019. augusztus 1-jétől öt évre nevezték ki az élére.

Közleményük szerint Maróth Miklós saját tudományterületén végzett sok évtizedes sikeres munkáját tovább folytatja, emellett egy új, a magyar tudomány fejlesztésére irányuló jelentős program megvalósításán szeretne dolgozni.

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, a nyelvtudományok doktora, korábban az MTA alelnöke is volt. Emellett Orbán Viktor egyik tanácsadója is, 2022 közepe óta tudománypolitikáról ad tanácsokat a kormányfőnek.

Tudományos pályája 1967-ben indult az MTA Könyvtárában, majd 1970-től több mint negyven éven át az MTA Ókortudományi Kutatócsoportjában dolgozott. Oktatói tevékenységét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdte 1975-ben, ahol 1989-től címzetes egyetemi tanárként oktatott. 1992-től 1999-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karának alapító dékánjaként, ezt követően 2013-ig egyetemi tanárként, a klasszika-filológia és az arabisztika professzoraként vett részt az oktatómunkában. 2002-től az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója.

Maróth Miklós tudományos és társadalmi munkáját számos díjjal ismerték el, egyebek mellett megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, az Ókortudományi Társaság Marót Károly-díját, a Széchenyi-díjat, a Prima Primissima Díjat és a Corvin-lánc elismerést is. Több tudományos szervezetben töltött be vezető tisztséget, és jelenleg is több társaság tagja. 2007-2010 között az Union Académique Internationale elnöke volt, majd 2010-től napjainkig a szervezet tiszteletbeli elnöke. 2008-2014 között az MTA alelnöke volt.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.