Négy magyar tudós is bekerült a világ legidézettebb kutatói közé

Közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült.

  • eduline/mti

A Semmelweis Egyetem közleménye szerint a listán szerepel az egyetem két professzora is: Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet igazgatója, valamint Győrffy Balázs, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora.

Ferdinandy Péter és Győrffy Balázs olyan cikkek szerzői, amelyek szakterületükön belül a legidézettebb top 1 százalékába tartoznak. A közlemény szerint Ferdinandy Péter 14 darab magasan idézett közleménnyel rendelkezik és idén ötödször került fel a Highly Cited Researchers listára. 2014 és 2017 folyamán a farmakológia és toxikológia szakterületben szerepelt, míg 2020, 2021, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő úgynevezett cross-field kategóriában. Győrffy Balázs 13 darab sokat idézett publikációval rendelkezik, szintén a cross-field kategóriában.

A listán szerepel még Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, az ELTE Pszichológiai Intézet egyetemi tanára, és Szolnoki Attila fizikus, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MFA) tudományos tanácsadója, az MTA doktora. A statisztikus fizika szakterületének kutatója idén immár ötödször szerepel a listán, ezúttal a több tudományterületet együttesen számba vevő cross-field kategóriában.

Demetrovics Zsolt első alkalommal szerepelt a listán 2022-ben a pszichiátria és a pszichológia területének legtöbbet idézett kutatói között.

A Web of Science 21 tudományterületet érintő kutatói listáján a tudósok mintegy egy ezreléke, összesen hétezer ember szerepel a világ minden tájáról. A lista szerkesztői a 2011 és 2021 között megjelent legidézettebb (highly cited), legfeljebb 30 szerzőjű közleményeket vették alapul a rangsoroláshoz; vagyis azokat a publikációkat, amelyek a hivatkozások száma szerint szakterületükön bekerültek a legjobb 1 százalékba.

A tudományos világban az idézettség, vagyis a kutatásokon alapuló közleményekre történő hivatkozás, jelenti a tudományos hatás mérőszámát. Minél jobban idézett egy szakterület, annál több magasan idézett publikációra van szükség ahhoz, hogy valakit megemlítsenek a rangsorban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.