Oktatók és kutatók tiltakoznak az MTA átszervezése ellen

Nyílt levélben tiltakoznak a magyar kutatók, oktatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átszervezése ellen.

  • Eduline

556 oktató, író és kutató írta alá azt a levelet, amely Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek szól - írja a Magyar Hang. A lap szerint a miniszter – a 168 óra értesülése alapján – újabb frontot nyitott az MTA-val szemben. A kutatóintézeteket teljesen kiszerveznék az akadémia alól, egyes intézeteket pedig meg is szüntetnének.

Azok maradnának, amelyeket Palkovics László arra érdemesnek tart, de őket egy új, Eötvös Lorándról elnevezett intézetbe terelnék, amelynek vezetésére már jelöltek is akadnak. Ezek alapján az MTA pedig pusztán köztestületként működhetne tovább.

A humán- és bölcsészettudományi kutatók hivatásának jövője forog kockán.

- írják. A levélben kitértek arra, hogy az oktatók és kutatók egyik napról a másikra kerülnének kiszolgáltatott helyzetbe, hiszen az akadémiai kutatóintézeteken alapszik munkájuk. Ugyanakkor megalázónak tartják, hogy a megmaradó intézeteknek még a rezsire és a kutatók fizetésére pályázniuk kellene.

A levél aláírói ezért követelik az MTA átszervezésének azonnali leállítását, az akadémia autonómiájának visszaadását, illetve a kutatóintézeti bérek feletti kizárólagos jogosultságot - írja a Magyar Hang.

A költözés miatt vége a CEU és az MTA közös matematikusképzésének

Már nem tudnak új hallgatókat felvenni a CEU és a Magyar Tudományos Akadémia közös matematikusképzésére.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.