A Magyar Tudományos Akadémia ingatlanjainak kisajátítása ellen tüntettek a dolgozók.
A Magyar Tudományos Akadémia modellváltása ellen tiltakoztak november 14-én az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a Stádium28 Kör és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – írja a HVG.
Feltartott piros lappal a kezükben, demonstráltak csütörtökön a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat épülete előtt. A „Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!” elnevezésű flashmobot annak a törvénytervezetnek a tárgyalása miatt tartották, amely átalakítaná a kutatóhálózatot.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szerkesztőségünk részére is elküldött közleménye szerint „a törvénytervezet a jelenlegi kutatóintézetek megszüntetését tartalmazza, és a kutatóhálózat ma még ismeretlen tervek szerinti szervezeti átalakítását vetíti előre."
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ingatlanjainak egy jelentős részét szeretné megszerezni a HUN-REN jelenlegi vezetése. A HVG információi szerint a terv az lenne, hogy először az állam veszi meg az érintett épületeket „nagyjából feleannyiért, mint amennyit valójában érnek”, majd ők adják tovább a kutatási hálózatnak.
A törvénytervezetet november 7-én kapták meg az érintett kutatóközpontok főigazgatói. Csütörtökön pedig megtartották a tárgyalást, ahol a főigazgatókat a HUN-REN vezetése, többek között Gulyás Balázs elnök fogadta.
A tervezet lényege, hogy a kutatóhálózat a végletekig központosított legyen. Ennek érdekében a jövőben a 16 kutatóközpont teljesen, a több mint félszáz kutatóintézet pedig jogutódlással szűnne meg. Arról, hogy az intézetek meddig és milyen formában működhetnének, teljes egészében a központ dönthetne.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
