Tiltakoznak a kutatók: benyújtották a kutatóhálózat átalakításáról szóló javaslatot

Az akadémiai dolgozók szerint ezzel a kormány újra hadat üzent az Európai Uniónak.

Kedd este benyújtották az Országgyűlésnek HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló javaslatot. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-posztban osztotta meg véleményét az üggyel kapcsolatban:

„szégyenletesnek tartja, hogy Hankó Balázs és Semjén Zsolt anélkül nyújtotta be a kutatóhálózat teljes átalakítását célzó törvényjavaslatot, hogy a szövegről a kutatókkal egyeztetett volna.”

A törvényjavaslatról múlt hét csütörtökön tárgyaltak az érintett kutatóközpontok főigazgatóival. Az ADF már korábban leszögezte, hogy a főigazgatók testülete a jelenlegi törvények alapján az új szabályozásról nincs joga dönteni, valamint a benyújtott törvénytervezet sem ad döntési jogköröket a kutatóközpontok és intézetek vezetőinek.

„Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára akarja szabályozni.”

- olvasható az ADF bejegyzésében, akik követelik, hogy egészen addig ne fogadjanak el új törvényt a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását.

Valamint azt is el akarják érni, hogy „a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek minden lényegi átalakításról hozott döntésben, és valódi képviselettel rendelkezzenek az irányító és felügyelő szervekben.”

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.