Tiltakoznak a kutatók: benyújtották a kutatóhálózat átalakításáról szóló javaslatot

Az akadémiai dolgozók szerint ezzel a kormány újra hadat üzent az Európai Uniónak.

Kedd este benyújtották az Országgyűlésnek HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló javaslatot. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) Facebook-posztban osztotta meg véleményét az üggyel kapcsolatban:

„szégyenletesnek tartja, hogy Hankó Balázs és Semjén Zsolt anélkül nyújtotta be a kutatóhálózat teljes átalakítását célzó törvényjavaslatot, hogy a szövegről a kutatókkal egyeztetett volna.”

A törvényjavaslatról múlt hét csütörtökön tárgyaltak az érintett kutatóközpontok főigazgatóival. Az ADF már korábban leszögezte, hogy a főigazgatók testülete a jelenlegi törvények alapján az új szabályozásról nincs joga dönteni, valamint a benyújtott törvénytervezet sem ad döntési jogköröket a kutatóközpontok és intézetek vezetőinek.

„Régóta hangoztatott határozott álláspontunk az, hogy egyedül a kormány tehet a magyar felsőoktatást és kutatást sújtó katasztrófáról, és ahelyett, hogy a károk enyhítése érdekében mindent megtenne, inkább tovább ront a helyzeten azzal, hogy a kutatóhálózatot is a KEKVA törvény mintájára akarja szabályozni.”

- olvasható az ADF bejegyzésében, akik követelik, hogy egészen addig ne fogadjanak el új törvényt a kutatóhálózatról, amíg az Európai Unió újra nem indítja az Erasmus és Horizon támogatások folyósítását.

Valamint azt is el akarják érni, hogy „a kutatóhálózat dolgozói részt vehessenek minden lényegi átalakításról hozott döntésben, és valódi képviselettel rendelkezzenek az irányító és felügyelő szervekben.”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.