Az ELTE után az MTA is bejelentkezett a HUN-REN négy kutatóközpontjára

Feltételként azonban megszabták, hogy a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítsanak számukra.

  • Tornyos Kata

Szerdán írtuk meg, hogy az ELTE jelezte a HUN-REN vezetésének, hogy kész átvenni négy humán- és társadalomtudományi kutatóközpontot miután kiderült, hogy átalakul a kutatóhálózat. Majd este a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is jelezte közleményében, hogy nyitottak lennének átvenni a leválasztott kutatóközpontokat.

Az MTA közleménye úgy fogalmaz, hogy ha a kormány mindenképpen le akarja választani a HUN-REN-ről a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat, akkor ők készek azoknak átvételére, azonban ennek feltétele, hogy „a kormány a HUN-REN kutatóhelyeivel egyező költségvetési forrásokat biztosítson számukra.”

Bár önállóan jelentkeztek be az intézmények, de a háttérben kormányzati nyomás sejthető. A hvg360 szerint Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke nem vállalta a kutatóhálózat „öncsonkítását”, ezért jelent meg az ELTE „kérelme” formájában a terv. A lépésnek két célja lehet vagy egy csúcsegyetem építése az ELTE megerősítésével, vagy pedig a humán tudományok elsorvasztása – a finanszírozás hosszú távú bizonytalanságával, a tudományos szabadság csendes korlátozásával.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az átalakítás ellen, és felszólította az ELTE rektorát és a HUN-REN elnökét, hogy ne járuljanak hozzá a kutatóhálózat szétveréséhez.

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.