Mint írta, az elmúlt évek megújításának köszönhetően
12 magyar egyetem a világ legjobb 5%-ában szerepel, közülük egy a legjobb 1%-ban”, emellett nőtt a műszaki-informatikai hallgatók száma, megduplázódott a vállalatoknál dolgozó kutatók száma, és 50%-kal több doktorandusz tanul hazánkban.
Hankó szerint mindez a felsőoktatási finanszírozás megháromszorozásának és 600 milliárd forintnyi fejlesztésnek köszönhető.
Az előkelő helyezés mögött más tényezők is állnak
Az Eduline-on már írtunk arról, hogy a magyar egyetemek rangsorban elért javulása nem kizárólag a hazai felsőoktatás minőségi átalakulásának eredménye. A QS 2025-ös rangsora szerint az ELTE 130 helyet javított, a Szegedi Tudományegyetem 30-at, a Debreceni Egyetem pedig 100 helyet.
Mivel egy tanulmány megszületése akár több év is lehet, az idei rangsor összeállítása során valószínűsíthető, hogy a szakemberek nem a jelenlegi helyzetet vették figyelembe, hanem legalább az egy évvel korábban megjelent publikációkat” – mondta Fábri György, az ELTE docense és a HVG rangsorainak összeállítója.
Az előrelépés főként az úgynevezett alkalmazói reputáció (munkáltatói elégedettség), a végzett hallgatók foglalkoztatottsága és a fenntarthatósági mutatók javulásának köszönhető, nem pedig a modellváltásnak vagy az állami fejlesztéseknek. Az ELTE például a fenntarthatósági indikátorban a 667. helyről a 258. helyre ugrott, ami döntő hatással volt a rangsorban elért előrelépésre.
A modellváltás hatásai még nem látszanak
A cikk kiemeli, hogy az intézmények jelenlegi anyagi helyzete, a modellváltás és a Horizont Európa programból való kizárás hatásai a rangsorban még nem látszanak, pedig hosszú távon jelentősen befolyásolhatják a tudományos teljesítményt és a kutatói hálózatok fejlődését.
A QS rangsorban a publikációk és azok idézettsége alapvető indikátor, amelyhez stabil kutatási finanszírozás szükséges. Ebből a szempontból a magyar egyetemek még mindig hátrányos helyzetben vannak, különösen az állami fenntartású és pénzügyi gondokkal küzdő intézmények.
